Már több vödörnyi köves földet mostam át a szitán a közel-keleti július kellemesnek semmiképp sem mondható hőségében, de néhány cseréptöredéken kívül most egyéb értékelhető lelet nem akadt fenn a sokat látott rostán. Eszembe jutnak Barkay professzor úr szavai (Dr. Gabriel Barkay, a Bar Ilan Egyetem régészprofesszora), melyekkel mindig bátorította tanítványait: „Az igazi régész mindig képes szóra bírni a földet, ráadásul Jeruzsálemben nem lehet úgy a föld mélyére ásni, hogy az ember ne találna valami kincset.” Azzal vigasztalom magam, hogy még hobbirégésznek sem vagyok igazi. A régészszerencse ezúttal nem is engem ért utol. Dávid fiam azonban sikerrel járt, kitartó gyermeki hittel, nyakig sárosan egy állati állkapocs maradványát és néhány értékes Heródes-kori mozaikdarabot szólított elő az ősi földből, amelyek a régészeti lajstromba is bekerültek.
„Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik” – mondja a zsoltáros (Zsoltárok 102:15) Cionról, ami Jeruzsálem egyik leghamarabb beépített hegye a Templom-hegytől délre, tágabb értelemben magának Jeruzsálemnek is a neve.
A templom-hegyi régészeti projekt leletmentő ásatási helyszínén vagyunk Kelet-Jeruzsálemben.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2022.07.15. (XXVI/28)
