Lapunk felkérte a Szent Pál Akadémia Bibliafordító Bizottságának két hebraista szakemberét, Hack Mártát és Benke Lászlót, hogy segítsenek eligazodni ebben a vitában. Megkerestük az izraeli kutatót is, aki válaszában hangsúlyozta, senkit nem akart megbántani nyilatkozatával, célja a bibliaismeret gazdagítása volt a zsidó olvasók számára.
Nézzük először az állítást, ahogyan az az Israel365 elnevezésű, angol nyelvű izraeli honlapon megjelent. Bezalel Ariel mindenekelőtt leszögezi a jól ismert tényt, miszerint amikor Isten a Sínai-hegyen átadta Mózes számára a Tórát, az nem tartalmazta azokat a fejezeteket, amelyek ma minden Bibliában megtalálhatók.
Mint írja, a zsidó Írások első öt könyve – a Tóra – szövegét a rabbik mintegy 150 szakaszra, széderekre osztották fel, „de ez az eredeti beosztás idővel kikopott a gyakorlatból”.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.10.22. (XXIV/43)
