Ezen kalauzol végig a Magyar Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításán bemutatott időszaki tárlat, ami az Ügyfelem érdekében címet kapta. A múzeumban sétálva az elmúlt évszázadok emlékezetes jogesetein keresztül a magyar ügyvédség történetét ismerhetjük meg. Az elrendezésből adódóan az adott korszakok tárgykultúrája körülveszi a konkrét ügyeket, ami segít térben és időben is elhelyezni egy-egy eseményt.
Mindezt tovább színesítik az ügyvédek által felajánlott, magántulajdonban álló tárgyak és dokumentumok, melyeket most először láthatunk. A Bűnesetek ügyvédi szemmel program keretében pedig ügyvédek tartanak tárlatvezetéseket. A június 22-ig tartó kiállításon bemutatott ügyek között szerepel a biatorbágyi viadukt felrobbantása, a martfűi rém sorozatgyilkossága, a Nagy Imre elleni koncepciós per és más, emlékezetes jogesetek is.
A tárlat a magyar antiszemitizmus történetét is bemutatja. A származási adatok átvizsgálása alapján a világháború előtt a zsidó ügyvédek aránya 52 százalék volt a kamarában, összesen 1953 ember esett a második zsidótörvény hatálya alá.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2025.04.17. (XXIX/16)
