Manapság az emberek reggeltől estig esznek, étkezések között nassolnak, feleslegesen terhelik az emésztésüket, és még keveset mozognak és alszanak is, így a szervezetnek alig van ideje a regenerálódásra. Mindez rontja az élet minőségét, lerövidíti a tartamát, és elhízáshoz, cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri betegséghez, rákhoz vezethet.
Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel már csütörtökönként olvasható a friss újság és a teljes archívum is elérhető! Részletek: a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
Az időszakos böjtök vélelmezett hatása az autofágián alapul. E manapság gyakorta használt kifejezés a görög autosz (saját) és phago (eszik) szavakból áll össze, melyek együttese így „önemésztést” jelent: ha nem eszünk, a szervezet az elraktározott zsírt használja energiaként. A háttérben álló sejtszintű folyamatokat, sejtstruktúrákat már az 1950-es években azonosították. Tudományos áttörést Ószumi Josinori japán sejtbiológus ért el az autofágiával kapcsolatos gének felfedezésével, amiért 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjjal jutalmazták.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2024.05.31. (XXVIII/22)
