Fotó: Shutterstock / PuzzlePix
Az addig teljesen biztonságosnak hitt rendszer, ami mindennapjainkat, világról alkotott képünket alakította, 2020 márciusában alapjaiban kezdett meginogni. Mi tagadás, az elmúlt néhány év még azoknak is bőven tartogatott szemnyitogató meglepetéseket a modern, városi ember valódi kiszolgáltatottságáról, akik egyébként szkeptikusan álltak a gondoskodó komforthoz. Így kapott újra létjogosultságot a prepper, azaz túlélő mozgalom, ami lényegében egy krízis túléléséhez szükséges készségek elsajátításáról, illetve az azokra való felkészülésről szól.
Bár hivatalos definíció vagy afféle „mozgalmi leírás” nem igazán fellelhető, a prepper kifejezés az angol „to prep”, azaz előkészülni, felkészülni szóból származik, a 2000-s évek elejétől használják, a jelenség pontos megértéséhez azonban az 1930-as évekbe kell visszaugrani, amikor is a túlélésre az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban olyan tényezők miatt volt szükség, mint a Wall Street-i csőd, ami korábban még nem látott méretű gazdasági összeomlást eredményezett. Később azonban – a világháború, majd a hidegháború befejeztével – a rend és béke a nyugati világban ismét kialakulni látszott. Ekkor néhány sajnálatos természeti katasztrófa, illetve az ezekkel foglalkozó könyv megjelenésének apropóján kívül nem igazán volt indokolt megkérdőjelezni a biztonságos fogyasztói mindennapokat, egészen a 2001-es terrortámadásig és az arab tavaszig, amikor is a világ számára újra értelmet nyert a prepperek narratívája.
Ez sem tartott azonban sokáig, az Egyesült Államokban pedig súlyos mélypont volt a túlélő közösség számára, mikor 2012-ben egy 26 életet követelő lövöldöző férfiról kiderült, hogy édesanyja megrögzött felkészülőként nevelte. A média sztereotipikusan paranoid összeesküvés-hívőkként jelenítette meg az egész prepper közösséget. Természetesen, mint oly sok minden más, egyébként ártalmatlan és hasznos dolog, fanatizmussal keveredve káros és veszélyes tud lenni, így a legtöbb felkészüléssel foglalkozó szakértő maga hívja fel a figyelmet arra, hogy a mindennapokban az ember törekedjen minél inkább a félelmektől mentesen élni, tudva, hogy józan mértékben minden tőle telhetőt megtett a krízishelyzet megfelelő kezelése érdekében.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »