A tiszabecsi határátkelőnél az Ukrajnából jövőknek 8-10 órát is várniuk kell.(Fotó: A szerző felvétele)
Az ország legkeletibb csücskében, az ukrán–magyar határ mentén található 550 lelkes kis faluban, Uszkán járunk.
A település a ’70-es években indult magyarországi cigány ébredés egyik legendás helyszíne. Uszkán, ahol a lakosság 90 százaléka roma, 50 éve bezárt a kocsma, miután a megtért cigányok leszoktak az alkoholról, s ami különösen érdekes: az italboltot azóta sem kellett újranyitni.
Odaérkezésünkkor a polgármesteri hivatal előtt épp egy mentőautó és egy rendőrfurgon áll, miközben a kerítésnél fiatal férfiak várakoznak csapzottan, sportzsákokkal a vállukon. Borbély Lászlóné Marika, az önkormányzati hivatal titkára kérdésünkre elmondja: a csődület oka, hogy tizenhét ukrán szökött át Magyarországra a falu határán lévő folyón keresztül.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2022.03.18. (XXVI/11)
