Sayragul Sauytbay ma Svédországban él.(Forrás: Regina Recht)
A csaknem 22 millió lakosú Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület – vagy az itt élő, főleg muzulmán vallású türk népcsoportok számára: Kelet-Turkesztán – a múlt században két nagy szomszédja ütközőzónájává vált.
A kommunista Szovjetunió Kína délkeleti fenyegetésétől tartva felkarolta az itteni függetlenségi mozgalmakat, de Mao győzelme után magukra hagyta az ujgur és kazah felkelőket.
Mao ugyan hivatalosan autonómiát ígért Kelet-Turkesztánnak, amit azonban azóta is figyelmen kívül hagynak. Az északon letelepedett kazahok hajlottak a Szovjetunióba betagozódott Kazahsztánt hazájuknak tekinteni. Az 1990-es években fokozódó elnyomás hatására a déli területeket benépesítő ujgurok (a régió többségi lakosai) az ősi Ujgur Kaganátus feltámasztásában láttak megoldást; megszaporodtak az öngyilkos merényletek és a zavargások.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2022.02.04. (XXVI/5)
