Az Osztrák–Magyar Bank egykori épülete, amely ma a Magyar Nemzeti Banknak ad otthont.(Forrás: Fortepan, Budapest Fôváros Levéltára, Adományozó: Klösz György)
A szabadságharc leverése után egy átmeneti időszak következett, majd a kiegyezést követően 1878-ban hozták létre hivatalosan az Osztrák–Magyar Bankot, amely a monarchia jegybankjaként működött. A monarchia felbomlása után a trianoni békeszerződés előírta az Osztrák–Magyar Bank felszámolását. Ennek a rendelkezésnek Magyarország 1921. augusztus 1-én tett eleget, amikor megalapította a Magyar Királyi Állami Jegyintézetet. A háborút és a trianoni békét követően olyan rossz gazdasági helyzet alakult ki, hogy a Jegyintézetet szanálni kellett. Ezt követően 1924 júniusában került megalapításra a Magyar Nemzeti Bank, első elnöke Popovics Sándor volt. A jegybank sikeresen vette ki a részét az ország pénzügyi stabilizálásában, megállította a korona inflációját, majd bevezette a pengőt.
Az MNB azonnal csatlakozott az 1930-ban elindított Nemzetközi Fizetések Bankjához (BIS) is. A második világháború ismét katasztrofális károkat okozott, a pengő a világtörténelem egyik legnagyobb hiperinflációját szenvedte el. Az MNB-nek megint egy új pénz bevezetését kellett levezényelnie: 1946-ban megjelenik a forint.
Az államosítások és a szocializmus teljesen átalakította a magyar bankrendszert is. Megszüntették a kereskedelmi bankokat és takarékpénztárakat, szinte minden feladat a jegybankhoz került, a bankrendszer egyszintűvé vált. A klasszikus jegybanki feladatok mellett az MNB kezébe kerültek a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok és a vállalatok nagy részének hitelezése is. Ezáltal az állam jóval közvetlenebb és szigorúbb ellenőrzést gyakorolt a pénzáramlás felett. A lakosság bankja az OTP volt, mely szintén erős állami felügyelet alatt állt.
2022.02.18. (XXVI/7)
