Barack Obamáról deepfake technikával készült hamisított videó.(Fotó: AP )
Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes
Mindazt, amit egy fényképen vagy mozgó filmkockákon látunk, esetleg hangfelvételen hallunk, megkérdőjelezhetetlen igazságnak vesszük; bizonyítéknak vagy emléknek arról, ami megtörtént. A deepfake technológia azonban megfoszt bennünket a lehetőségtől, hogy információs ökoszisztémánknak ezekre az alapvető elemeire hagyatkozzunk. Ma már bárki minimális idő- és anyagi ráfordítással tökéletes hamisítványokat, az igazira szó szerint a megtévesztésig hasonlító alternatív valóságokat gyárthat.
A deepfake néhány éve része az életünknek (a Hetek is foglalkozott a témával: Ne higgy a szemednek, 2020. április 16.). A tudományos világ találkozott vele először, a számítógépes látás és mintafelismerés 2016-os konferenciáján (Conference on Computer Vision and Pattern Recognition). Justus Thies, a Max Planck Intézet kutatója olyan újítást mutatott be, amely lehetővé tette, hogy felvétel közben „dolgozzák össze” egy személy arcát egy másik mimikájával. Egy évvel később egy deepfakes nevű Reddit-felhasználó szélesebb körben is népszerűvé tette a vizuális manipulációnak ezt a formáját, amelynek egyben névadója lett. Igaz, nem teljesen ugyanazt a technológiát alkalmazta: valós idejű arcrögzítés és újraszinkronizálás helyett arccserélős eljárással helyezte ismert színésznők fejét pornófilmek szereplőinek testére. Ami miatt mindkettő deepfake-nek minősül, az az, hogy egyformán gépi tanuló algoritmusokat használnak olyan valódinak tűnő kép- és hanganyag létrehozására, amely nem feleltethető meg a felvételen bemutatott módon és körülmények között ténylegesen lezajlott eseménynek.
2021.11.19. (XXV/46)
