A tokiói olimpiára kvalifikált első transznemű atléta, Laurel Hubbard néhány éve még férfi volt. Most a nők között versenyez. (Fotó: AP / Manish Swarup)
Nem akar lemaradni a Hetek legújabb kisfilmjeiről, podcast-adásairól? Iratkozzon fel Youtube csatornánkra itt!
Az utóbbi időben egyre jobban kiélesedik a transzneműek jogai és a szólásszabadsághoz való jog kérdése az amerikai bíróságokon, de úgy tűnik, hogy azon precedensek száma is szaporodik, amikor már bírósági döntés vagy szakértői jelentések állapítják meg, hogy a szimpla véleménynyilvánítás nem minősül gyűlöletbeszédnek csak azért, mert nem egyezik meg a másik oldal véleményével.
A transzneműek jogainak mindenek fölé emeléséhez már Európában is elkezdődött a jogi háttér megteremtése, ugyanis a baloldali pártok már Németországban és Spanyolországban is benyújtottak olyan törvényjavaslatokat, amelyek alapján bemondásra akárki a biológiai nemi jellegeivel ellentétesen határozhatja meg saját nemi identitását. A németeknél ezentúl már 14 éves kortól lehetővé tennék a kiskorúak számára a nemváltoztató műtéteket, akár a szülők akarata ellenére is. Sőt, ugyanez a törvényjavaslat szól egy 2500 eurós (kb. 900 ezer forint) bírságról is olyan esetekre, amikor valaki egy transznemű személy természetes nemére utal és nem arra, amelyet választott.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2021.06.25. (XXV/25)
