Chelsea-szurkolók tüntetnek csapatuk Európai Szuperligához való csatlakozása ellen.(Fotó: AP / Matt Dunham)
Chelsea-szurkolók tüntetnek csapatuk Európai Szuperligához való csatlakozása ellen.(Fotó: AP / Matt Dunham)
Az köztudott, hogy a koronavírus-járvány a turizmus és a szolgáltatóipar mellett a szórakoztatóipart sújtotta leginkább – nem jelentettek kivételt a csapás alól az európai labdarúgócsapatok sem. Nem véletlen, hogy az Európai Szuperliga alapítói is ezt az okot emlegetik, amiért új alapokra kívánták helyezni a jelenlegi futballstruktúrát.
Hogy mekkora a baj, jól mutatja a Szuperligához csatlakozó tizenkét klub 2019/20-as évi beszámolója.
A Liverpoolt leszámítva a másik tizenegy klub összesen több mint 1,2 milliárd fontos veszteséget könyvelt el ezen időszakban (pedig a Covid ekkor még csak részben éreztette a hatását). Ennél is beszédesebb, hogy a tizenkét alapító topklub (lásd keretes írásunkat) összesen 7,4 milliárdos adósságot görget maga előtt. A „nagyok” elégedetlensége azonban nem most kezdődött: évek óta igyekeznek nyomást gyakorolni az Európai Labdarúgó-szövetségre (UEFA), hogy mivel a nézők elsősorban rájuk kíváncsiak, a kupasorozatokban – főként a Bajnokok Ligájában – kiemeltebben kezeljék őket, és a bevételekből nagyobb arányban részesüljenek.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »