A nyitányt idén szeptember elején Emmanuel Macron elnök egy emlékezetes beszéde jelentette a köztársaság ünnepén, melyben kifejtette: törvénytervezet készül az iszlám vallási szeparatizmus visszaszorítására Franciaországban. Az elnök többek között az iskoláztatás szigorúbb felügyeletét és a mecsetek külföldi támogatásának ellenőrzését helyezte kilátásba. Szerinte ugyanis nagy a veszélye annak, hogy Nyugat-Európa legnagyobb, hatmilliós muszlim közössége a saját törvényeit a francia törvények fölé helyezve egy ellentársadalmat hoz létre, veszélyeztetve ezzel az ország szekuláris jellegét.
Nem sokkal ezután, szeptember közepén került sor egy húsbárdos támadásra Párizsban, a Charlie Hebdo szerkesztőségének közelében, azt követően, hogy újra megjelentették a Mohamed-karikatúrát. A támadásban, amit egy 25 éves pakisztáni fiatalember követett el, ketten megsérültek, halálos áldozat nem volt.
Október közepén egy Párizstól nem messze lévő kisvárosban a nyílt utcán fejezték le Samuel Paty középiskolai történelemtanárt, miután a szólásszabadságról tartott egyik előadásán kivetítette a Mohamed-karikatúrát.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.11.06. (XXIV/45)
