Aktuálishetilap

Hetek hetilap vásárlás
Iránytű nélkül a katedrán – Miért nem lehet „semleges” a tanár?
A tanév végéhez közeledve szembe kell néznünk a kérdéssel: valóban ki kell-e dobni a moralitást és az erkölcsi nevelést az iskolákból?
Iránytű nélkül a katedrán – Miért nem lehet „semleges” a tanár?

Tanévnyitó egy fővárosi általános iskolában címeres zászlóval. Világnézetileg semleges iskolákra lenne szükség?( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)

2026. 06. 25.
Egyes szakmai szervezetek azt követelik az oktatási minisztertől, hogy az iskolákban törölje el a kötelező etika- és hittanoktatást. Mindezt arra való hivatkozással, hogy az iskoláknak világnézetileg semlegesnek kell lenniük (érdekes, hogy a tervezett szexuális neveléssel kapcsolatban nincsenek averzióik, de ez most nem témánk). Lehetséges a világnézetileg semleges oktatás? Ezzel az együtt gondolkodással szeretnénk bezárni a 2025–2026-os tanévet.

Az oktatáshoz való jog (és az ezzel járó kötelességek) az emberiség történetének legnagyobb részében nem volt mindenki számára elérhető. A 19. századig, a polgári állam megszületéséig, az iskolák alapvetően a jövőbeni elit képzésére szolgáltak. Ettől is eltért a zsidó nép, ahol már a Kr. e. 15. századtól mindenki elsajátította az írás-olvasás készségét, hiszen ez elengedhetetlen volt a Tóra tanulmányozásához és megértéséhez. Ezzel szemben az ókori államokban elsősorban egy szűk réteg, az írnokok, a papok tudtak írni és olvasni, ők jártak iskolába és részesültek a mai értelemben vett oktatásban. Egyébként a tudásnak, a tudománynak, az írásnak és az olvasásnak az eredetét az istenekhez vezették vissza (pl. Egyiptomban Thot, Mezopotániában Nabu), ezért magukat az írni-olvasni tudókat, az iskolázottakat körbevette egyfajta szent tisztelet. Azok a ránk maradt írásművek, amelyek a korabeli oktatást leírják, tele vannak világnézettel, amely nem semleges, hanem az állam nézeteit képviseli az egyes dolgokban.

.
Pedagógus gyerekkel. (Ókori görög szobor)        Forrás: Wikimedia Commons/Walters Art Museum

Az ókori görögöknél a homéroszi eposzok olvastatása (és memorizálása) mellett a ma már klasszikusnak tartott szerzők munkáin keresztül zajlott az oktatás. Természetesen nem volt ez sem ideológiamentes. A „kalosz-agathosz” (szép és jó) eszménye és az adott államhoz való hűség megtanítása igenis része volt az oktatásnak. Egyébként ebből a korból származik az a kifejezés, amely a mai napig a tanárok megnevezésére szolgál: paidagogosz (pedagógus). Ez a szó azt a személyt jelentette, aki elkísérte a gyereket az iskolába, vele együtt meghallgatta az előadást, majd otthon segített neki elsajátítani a leckéket. Tulajdonképpen egy, a tanulási folyamatot végigkísérő személyről van szó (aki rabszolga volt).

A rómaiak nagyon sokat átvettek a görögöktől is, többek között azt az elvet is, hogy a szabad polgárok (a fiúkról van szó) tudjanak írni és olvasni. A latin nyelv oktatása az úgynevezett XII táblás törvényeken keresztül zajlott. Ezek a római köztársaság alapjait jelentő törvények voltak, amelyeket a Forum Romanumon kifüggesztettek. Miközben a fiatalok írni-olvasni tanultak, aközben elsajátították az állam ideológiáját is. Ezen a módon törekedtek arra, hogy a felnövekvő nemzedékekben kiépítsék a respublika iránti elkötelezett­séget.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!