Migránsok lélekvesztőn Krétánál. A frontországoknak nyújtott technikai segítség elegendő lesz Magyarország részéről?(Forrás: FB / Frontex)
Vitnyéd. Ez az osztrák határhoz közeli kistelepülés a hírek középpontjába került, mikor Magyar Péter az előző kabinet kormányüléseinek jegyzőkönyveire hivatkozva bejelentette: Vitnyéden migránstábor építését tervezte ötmilliárdból az Orbán-kormány, ahol 500 migráns elszállásolását tették volna lehetővé az egykori mintagazdaság és iskola épületeiben. Az ingatlannal kapcsolatban már 2024-ben felröppentek a hírek, de a felújítást az Orbán-kormány minisztereként Gulyás Gergely azzal indokolta, hogy nyári tábort nyitna győri és soproni iskolásoknak. A Tisza elnöke akkor azt mondta: a kormány a helyiek tiltakozására hátrált ki a tervből. Kettejük szócsatája az országgyűlés hétfői ülésén újult ki a témában, ahol Magyar Péter már miniszterelnökként a jegyzőkönyvekre hivatkozva a migránstábor létesítésének tervéről, Gulyás Gergely pedig a Fidesz frakcióvezetőjeként oktatási célokról beszélt. Orbán Viktor is megszólalt az ügyben: a volt miniszterelnök a Fidesz hétvégi tisztújító kongresszusa előtt – amelyen 99 százalékos többséggel egy évre újraválasztották a Fidesz elnökének – azt mondta, hogy a Vitnyédre készült tervvel akarták „kitaktikázni” az Európai Uniót. Egyúttal felszólította a kormányt az uniós migrációs paktum végrehajtásának megtagadására.
Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen terv leadását – ezt a belügyminiszter jelentette ki az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának hétfői ülésén, ahol az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának luxemburgi ülésén történtekről hallgatták meg a politikust.
Pósfai Gábor hangsúlyozta: a paktumban szereplő szolidaritási pillérek, a kvóta szerinti elosztás, a pénzügyi megváltás és a technikai segítségnyújtás közül Magyarország a technikai segítségnyújtást tartja elfogadhatónak – ehhez viszont annak a tömeges migrációval szembenéző országnak a jóváhagyása is szükséges, amely segítségre szorulhat. Erről előzetes, tapogatózó jellegű megbeszélésekre és kétoldalú egyeztetésekre került sor a tanács ülésén, ám ezzel kapcsolatban nem született semmiféle megállapodás – tette hozzá a tárcavezető. Magyarország álláspontja szerint a migrációs kihívásokat az Unión kívül kell kezelni a kibocsátó országokhoz közel, vagy a kibocsátó, vagy a tranzitországokban – mondta a miniszter. Magyarországnak egyébként éppen két éve napi egymillió eurót (jelenlegi árfolyamon mintegy 350 millió forintot) kell fizetnie az Európai Uniónak azért, mert nem engedik be a migránsokat.