Tisztítótűz vagy önkényuralom? Politikai leszámolás és ellenállás

Sulyok Tamás egy videóüzenetben indokolta, hogy aláírta a 17. Alaptörvény-módosítást, ami azt jelenti, hogy annak hatálybalépése után megszűnik a megbízatása. A leköszönő államfő úgy fogalmazott: „Az Alaptörvény 17. módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában. Közjogi méltóságok jogállamiságot és az intézmények függetlenségét nyíltan sértő elmozdításával, a választójog példátlan korlátozásával olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein.” Kijelentette: az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet. „A hatályos Alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni” – tette hozzá Sulyok Tamás.

Hack Péter szerint a köztársasági elnök lemondásával egy új korszak kezdődik. Az ELTE professor emeritusa szerint az alkotmánynak az a rendszere, ami 1990-óta működik, megszűnik eredeti formájában működni. „Az elmúlt 16 évben is érte sérelem a fékek és ellensúlyok rendszerét, most már nem sérelem érte, hanem egész egyszerűen megszűnt ezzel az Alaptörvény-módosítással, mert bármely független szereplő ugyanezzel az Alaptörvény-módosítással eltávolítható, legyen szó a Kúria elnökéről, a Nemzeti Bank elnökéről, vagy az újonnan megválasztandó államfőről. Elég csak ezt az egy mondatot copy paste-tel betenni az új Alaptörvény zárórendelkezései közé” – sommázta véleményét a jogtudós.

„Illegitim a rendszer”

Az Alaptörvény 17. módosításával Magyarországon politikai önkényuralmi rendszer jött létre, és a Fidesz mint ellenzéki párt ezzel szemben határozza meg magát – jelentette ki Orbán Viktor a sajtótájékoztatón, melyen pártja Ellenállási nyilatkozatát ismertette.