Politikai szlogenek után törvénymódosítások és hatósági fellépés

Nem fékez a Tisza: a kormány a jövő hétfőre és keddre is kezdeményezte a parlament összehívását. A Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint azt írta, a rendkívüli ülés megtartása az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslat mielőbbi megtárgyalása és elfogadása érdekében szükséges. Az Alaptörvény-módosítás tartalmazza egyebek mellett: a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését, 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátot az országgyűlési képviselőknek, függetlenebb Alkotmánybíróság megteremtését a 70 éves életkori határ bevezetésével, az erősebb bírói önigazgatást, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívásának lehetőségével, illetve a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.

Az Alaptörvény-módosítás számos pontját kritizálták a liberális jogvédő szervezetektől (Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért) független jogászokon át (lásd Morvay Péter A Fideszt végképp eltörölni című írását a Hetek 2026/26. számában) az ellenzéki pártokon át egyes érintettek is. Sulyok Tamás azonban egyelőre hiába hívta meg és kérte ki az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság véleményét, a testület által indított vizsgálat láthatóan nem hatotta meg a kormányt.

Az általa nyilvánosságra hozott beadványában az államfő azt kéri a testülettől, mondja ki, hogy összhangban áll-e az európai alkotmányos normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amely idő előtt, kifejezetten az ő megbízatásának megszüntetésére irányul. Sulyok Tamás szerint a magyar köztársasági elnökök 1990 óta nem viselnek politikai felelősséget, csak korlátozott jogi felelősséget, így politikai alapon nem is lehet eltávolítani a hivatalából. Csak szándékos törvény- vagy Alaptörvény-sértés, illetve bűncselekmény elkövetése esetén mozdíthatók el. Ezzel szemben a miniszterelnök által említett indokok – mint a „rendszerváltás” vagy a „népszerűtlenség” – nem szerepelnek a leváltási okok között.