Illusztráció(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
Elhalkultak idén az oktatáspolitika reformjáért küzdő civil és szakmai szervezetek, kevésbé hallani sztrájkokról, tüntetésekről, ami – lapunk által megkérdezett pedagógusok szerint – köszönhető egyrészt a régóta várt béremelésnek, másrészt a tiltakozó tanerők kicsit belefásultak a harcba.
„Ha a szülők többségét nem érdekli az oktatás helyzete, ha nincs társadalmi támogatottsága a reformköveteléseknek, és a pedagógusoknak is mindössze néhány százaléka vesz részt a tiltakozásokban, akkor nehéz bármit is elérni” – sommázott egy általános iskolai tanár.
„A januártól bevezetett jogszabályokkal nincs különösebb probléma, minden pedagógus érzékelte a béremelést, hisz eleve nagyon alacsony bérszintről indultak – elég csak belegondolni abba, hogy a tanárbérek megduplázásával sem érjük el az értelmiségi átlagbért. Az új jogállási törvénynek pedig kétségtelen érdeme, hogy egységesítette végre a pedagógusok jogi státuszát. Sok pozitív elem van, ilyen a hátrányos helyzetű gyerekeket tanítók bérkompenzációja vagy az 50 nap szabadság is” – mondta el egy budai gimnáziumigazgató.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2024.06.28. (XXVIII/26)
