A hidegháború óta példátlan elemeket tartalmazó stratégiát fogadtak el a NATO-tagországok vezetői a június végén Madridban megrendezett NATO-csúcstalálkozón. A dokumentumban Oroszországot „a legjelentősebb és közvetlen fenyegetésnek”, Kínát pedig a szövetség érdekeire, biztonságára és értékeire nézve kihívásként nevesítették.
Jens Stoltenberg főtitkár beszámolt arról, hogy alapvető változtatások bevezetéséről is döntöttek a szövetség elrettentési és védelmi képességeiben. Ennek megfelelően a keleti szárnyon megerősítik az előretolt védelmet, és növelik a készenléti erők létszámát, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban reagálhassanak.
Külön érdekesség, hogy a napokban megrendezett madridi NATO-csúcson Boris Johnson egy Római Birodalomhoz hasonló szövetség létrehozására is javaslatot tett Törökország és bizonyos észak-afrikai országok részvételével, hogy így erősítse meg az európai egységet. A brit miniszterelnök nem sokkal azután tette megjegyzéseit, hogy Emmanuel Macron francia elnök egy bővebb európai politikai közösség megalakítását vetette fel az Európai Parlamentben.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2022.07.08. (XXVI/27)
