hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Azt gondolja, ilyen aszály még nem volt?
Téved: ezek voltak a Kárpát-medence történelmi szárazságai
Azt gondolja, ilyen aszály még nem volt?

Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

2022. 08. 04.
A klíma mára az egész emberiséget mozgósító delejes szóvá vált. Amikor elkezdtem erdészeti klimatológiával foglalkozni, ez még nem volt így. Pár évtized alatt új társadalompolitikai ideológiává lényegült az éghajlat kérdése, s szinte világvallásokat megszégyenítő dogmák épültek ki köré. A klímadogmák nemzetközi médiavédelmet élveznek, megkérdőjelezni vagy akár csak vitatni e klímatanokat ma már globális eretnekség.

Európát az év eleje óta egy egyre súlyosbodó aszály- és hőséghullám sújtja. Mostanra a probléma Európa területének már a 45 százalékát érinti, és még nem látjuk a végét. A mostani egyre rendkívülibb aszályhullám mögött egy olyan meteorológiai helyzet áll, amelyben egy az Azori-szigetektől az Urálig nyúló úgynevezett magasnyomású anticiklonális gerinc gátként blokkolja az észak-atlanti csapadékszállító ciklonok beérkezését. Ugyanez a rendkívül kiterjedt, stabil anticiklonális központ felel a leszálló légáramlásért, és azért, hogy a magasnyomás árnyoldalán forró, száraz, szaharai levegő árasztja el a Mediterráneumot és Közép-Európát is. Portugáliában +45 °C fölötti, de még a Brit-szigeteken, Hollandiában és Németországban is +40 °C fölötti új rekordokat mértek. Ezzel párhuzamosan a csapadéktevékenység a kontinensen harmatgyenge – mintha nem is ugyanabban az Európában lennénk, ahol tavaly a heves jégesők tönkre­verték, az emberéletek százait követelő pusztító árvizek elsöpörték Németország és a Benelux államok biztonságban hitt épített infrastruktúráját. Ráadásul a mostani aszályhullámon felül a kivétel nélkül emberi eredetű erdőtüzek a Mediterráneumban csak tovább tetézik a bajt. A jelenlegi regionális meteorológiai kihívásból jut bőven a Kárpát-medencének és azon belül hazánknak is.

Soha nem látott aszály?

A Kárpát-medence klímája az átlagos csapadékeloszlás alapján alapvetően nedves kontinentális, nyári – június-júliusi – csapadékcsúccsal. Idén viszont ez az általános klimatológiai jellemzőnk messze nem igazolódik. Magyarország végletesen két részre szakadt, legalábbis a csapadéktevékenység vonatkozásában mindenképpen. A helyzet hasonlít 1728-hoz, amikor „a Dunántúl egyes részein a szántóföldek reménységen és várakozáson felül termettek, de a Duna menti és a Tiszán túli részeken igen gyenge volt a termés s a gabona felette drága lett. Magyarország egyéb helyein is kevés volt a termés. Még a lápos helyeken is kiégtek a rétek.” Ismerősen cseng ez a leírás 2022-ben?

A hazai és a nemzetközi sajtó egyaránt a „soha nem látott”, „emberemlékezet óta nem volt ilyen”, illetve a „rekord” jelzőkkel illeti a mostani klimatológiai történéseket, amely mögött rendre az az újságírói szándék húzódik meg, hogy az olvasó figyelmét minél „lélekborzolóbb” címmel ragadja meg.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!