Márki-Zay Péter beszéde elmondása előtt az eredményváró rendezvényen, a Városligeti Műjégpályán.(Fotó: MTI / Illyés Tibor)
Márki-Zay Péter beszéde elmondása előtt az eredményváró rendezvényen, a Városligeti Műjégpályán.(Fotó: MTI / Illyés Tibor)
Egészen elképesztő fölénnyel nyerte meg a Fidesz–KDNP az április 3-ai választást, a mandátumok bőven több mint kétharmadát megszerezve ezzel. Hogy pontosan mennyit, azt vélhetően akkor fogjuk csak megtudni, amikor a kedves olvasó olvassa ezt
a cikket, lapzártánkig ugyanis a levélszavazatokat, a külképviseleti szavazatokat és az átjelentkező szavazatokat sem számolták meg még teljesen. Annyi viszont már most bizonyos, hogy a kormánypártok ismét kétharmados többséggel vezethetik az országot, miközben az ellenzéki térfél is jelentősen átalakult, hiszen új szereplőként megjelent a Parlamentben a Mi Hazánk, amely bizonyos szempontból – ha kissé aszimmetrikus módon is, de – ismét megteremtette a centrális erőteret az országgyűlésben.
A választói magatartást vélhetően még hosszú heteken át elemzik majd a szakértők, azt viszont már most teljesen egyértelműen lehet látni, hogy a 2018-as országgyűlési választások eredményéhez képest az ellenzéki összefogás pártjai elveszítettek körülbelül 850 ezer szavazót. A legnagyobb kérdés nyilvánvalóan az, hogy hova tűntek ezek az emberek az ellenzék mögül.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »