Illusztráció(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
A hogyan a Hetek is többször beszámolt arról, Magyarország kormánya a gyermekvédelmi törvénycsomagot és az Alaptörvény kilencedik – hagyományos családmodellt védő – módosítását követően több, az LMBTQ-propagandával szemben a gyermekek védelmét szolgáló kérdést népszavazásra kívánt bocsátani.
A kérdéseket többen megtámadták – köztük a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is – a Kúria előtt, a magyar Legfelsőbb Bíróság ugyanis jogosult megváltoztatni a Nemzeti Választási Bizottság döntését, ami korábban már jóváhagyta a kormány kérdéseit. A Kúria vizsgálata során az egyik kérdés, miszerint „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” elbukott, és a bíróság a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadta. Valójában azonban nem a megtagadás ténye, hanem indoka az, ami igazán érdekes.
A Kúria ugyanis kifejezetten az alaptörvényi követelményekre tett hivatkozásokat vizsgálta, azaz az Alaptörvény értelmezését választotta eljárási vagy formai kérdések vizsgálata helyett. Márpedig hazánkban az Alaptörvény értelmezése az Alkotmánybíróság hatásköre, ez az a szerv, amely az alkotmány szövegének „hivatalos” jelentését meghatározza.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2021.10.29. (XXV/43)
