A Momentum elnöke szerint Gyurcsány Ferenc (képünkön) pártja nem a legjobb barátja a határon túli magyarságnak.(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Kisebb vitát eredményezett Fekete-Győr Andrásnak, a Momentum elnökének kijelentése, miszerint a Demokratikus Koalíció nem a legjobb barátja a határon túli magyarságnak, de mivel ez a párt volt az egyetlen az összefogásban, ami másként gondolkozik a kérdésben, végül engedtek az ötpárti többségnek. Ezt a politikus az Azonnalinak adott interjúban fejtette ki, melyet többen az összefogáson belüli pozícióharc egyik jeleként értékeltek.
Az interjúban a pártelnök az ellenzéki összefogáson belüli kompromisszumos megállapodások egyik pozitív példájaként a határon túli magyarokkal való együttműködésről szóló megegyezést hozta fel. Kifejtette, hogy mindegyik párt meg tudott egyezni azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki közös program hat pontja közül az első a társadalmi békéről és a határon túli közösségekkel való együttműködésről szóljon. A nyilatkozatnak azonban érdekes utóélete lett az összefogáson belül.
A kompromisszumról szóló kijelentésre elég hamar elutasító válasz érkezett: a DK frakcióvezető-helyettese, Arató Gergely cáfolta, hogy bármiféle megállapodás született volna a határon túliak szavazati jogával kapcsolatban. Facebook-oldalán azt írta, hogy mivel ő vezeti a közös programot előkészítő hatpárti bizottság munkáját, határozottan állíthatja, hogy a közös ellenzéki programalkotó tárgyalásokon nem született ilyen döntés. Azt is hozzátette, hogy pártja igenis barátja a külhoni magyarságnak:
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »