– Milyen helyzetben vannak ma a vidéki régiók, hiszen a kormány hangsúlyozottan a vidék pártjának is tekinti magát. Miből fakad ez a vonzódás? Politikai stratégia vagy valami más?– Magyarországon a századfordulón alakult ki a sajátos főváros-vidék ellentét: a főváros a liberális, a vidék pedig a konzervatív politikai pártok fő programpontjává vált. A modernizáció folyamata főként Budapesten és néhány nagyvárosban kezdődött. Ebben az időszakban a még nem modern vidék elutasította a modern Budapestet, és ez a sajátos szóbeli szembenállás megmaradt, miközben a világ változott, és mára a vidék is modernné vált. Úgy tűnik: a Fidesz, amely magát a magyar konzervatív hagyományokat megtestesítő pártnak vallja, egyszerűen belelépett ebbe a hagyományba, és megismétli ugyanazokat a premodern korszakból származó jelszavakat: "Mi a vidékért vagyunk." "Mi a vidék Magyarországa vagyunk.". Másik eleme ennek a jelenségnek, hogy létezik Budapesten a szellemi elitnek egy sajátos szalonja. A magyarországi gazdasági, politikai, kulturális és tudományos elit aránytalanul nagy része Budapesten összpontosul, ami a magyar történelmi mintákból fakad. A helyhatósági választások világosan tükrözték, akárcsak a közvélemény-kutatások, hogy ezekben a fővárosi szalonokban – nevezzük így – a Fidesz nem népszerű. Tehát, amikor a Fidesz vidékpártinak nevezi magát, akkor azt is mondja, hogy "engem nem vettek be az elmúlt nyolc évben ezekbe a budapesti szalonokba, és ezért én ellenséges vagyok velük szemben". – A kormányváltás nyomán kialakult politikai átrendeződés milyen módon érintette a vidéket?– Az átrendeződés a vidéki politikában kevéssé jelentkezett. A Fidesz markáns politikai erőként a lemaradó térségekben, mint például Debrecenben igyekszik egy sajátos "mintamodernizációs" modellt, ha úgy tetszik, egy Budapesttel szembeni másik magyar főváros kontúrjait felrajzolni. Érdekes módon ilyen kísérletek mindig voltak a modernizáció előtti időszakban, amikor Budapest "a bűnös város", "a liberális", "az idegen eredet?", "a vörös", "a zsidó" jelzőket kapta. Debrecen egy sajátságos ellenpólus szerepét kaphatja ebben a modellben mint eredeti "mélymagyar" vidék. Azt kiemelném: a konzervatív kormányzat nem ebben a kategóriarendszerben dolgozik, de ez is része a dolognak. Másrészt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kormányzati ciklus első fél évében vagyunk. A Fidesz azokat a városokat bizonyára jobban szereti, amelyekben önkormányzati hatalommal is rendelkezik, de ez egyelőre csak a nyilatkozatokból látszik. Ki fog derülni, hogy az a fideszes város egy akaratközpontú, kemény várospolitikába kezd-e ellenfelek kiseprűzésével, visszaszorításával, falhoz szögezésével, ahogy ez országos szinten történik, avagy továbbra is átlagos magyar városként működik. – A média területén is változások tapasztalhatóak, több önkormányzati médiában fejcserék voltak. Hogyan látja Ön az elmozdítások hátterét? Mennyire vannak kiszolgáltatva az egyes médiumok a helyi vezetésnek?_– A megyei lapok külföldi tulajdonosai majdnem mindenütt egy sajátságos, politikamentes, a politikai publicisztikától teljesen megtisztított, helyi hírcsokorból álló újságot akarnak. Ezekkel a rövid tényközlésekkel egy úgynevezett szolgáltató újságírást honosítanak meg, ami nem foglal állást, még az országos ügyek helyi lecsapódásában sem. Ez pedig nagyon jól jön a kormánynak. Ráadásul a Fidesz jobb pozícióra tett szert a vidéki újságíró-társadalmon belül, mint Budapesten. Ha viszont a kormány a központi közszolgálati médiákat erőteljesen egy irányból befolyásolja, ebben az esetben a helyi média is átpolitizálódik, felértékelődik. Az önkormányzatfüggő sajtónál ez jelentkezni fog.

Politikamentes, objektív adórendőrséget ígér Pelikán László, az egység leendő vezetője, aki lapunknak határozottan kijelentette: "engem eddig sem érdekeltek a pártállások, eztán sem fognak. Én nem tudok megváltozni." Zara Lászlónak, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesülete elnökének nem is ezzel van gondja, hanem a törvénytervezet kidolgozatlanságával és előkészítetlenségével. A két szakember a sokat vitatott adórendőrség kapcsán nyilatkozott a Heteknek.

Bár Szabó Lukács alelnök kilépett, illetve kizáratta magát a MIÉP-ből, egyes jóslatok ellenére mégsem szakadt szét a párt. Ráadásul több mint valószínű, hogy a frakciónak sem kell megszűnnie azáltal, hogy tizenhárom főre csökkentek. Szakértők szerint mindenesetre a Csurka-párt megsínyli a belviszályt, de az ügy hamar elcsitul.

Új fogalmakkal és kategóriákkal ismerkednek a hazai egyházpolitika szereplői és a vallásos emberek: történelmi egyházak, történelmi kisegyházak, vallásfelekezetek, egyéb egyházak. Mindezeket Semjén Zsolt egyházügyi államtitkár "dobta be" a közelmúltban a köztudatba. A változtatáshoz kétharmados parlamenti többségre volna szükség, az ellenzék – az MSZP és az SZDSZ – azonban erőteljesen elutasítja a javaslatot, ezért kétséges, hogy a kormánykoalíció keresztül tudja-e vinni tervét a törvényhozáson.

Új fogalmakkal és kategóriákkal ismerkednek a hazai egyházpolitika szereplői és a vallásos emberek: történelmi egyházak, történelmi kisegyházak, vallásfelekezetek, egyéb egyházak. Mindezeket Semjén Zsolt egyházügyi államtitkár "dobta be" a közelmúltban a köztudatba. A változtatáshoz kétharmados parlamenti többségre volna szükség, az ellenzék – az MSZP és az SZDSZ – azonban erőteljesen elutasítja a javaslatot, ezért kétséges, hogy a kormánykoalíció keresztül tudja-e vinni tervét a törvényhozáson.

Debrecenben a fideszes polgármestert három ugyancsak pártbéli alpolgármester segíti a Cívis város irányításában. Szegeden, ahol szintén a Fidesz – MPP szerepelt legjobban a helyhatósági választásokon, kancellária típusú hivatali működést kívánnak bevezetni a kormányrudat átvevő "polgári szövetséges" politikusok. Az MSZP-s, illetve SZDSZ-es, polgármesterek viszont, úgy tűnik, kölcsönösen a hatalom megosztásában bíznak: Pécsett a szocialista polgármestert segíti szabaddemokrata alpolgármester, Budapesten viszont éppen fordítva. Ágh Attila és Schlett István politológust kérdeztük az önkormányzati hatalomkoncentráció kérdésköréről.

Debrecenben a fideszes polgármestert három ugyancsak pártbéli alpolgármester segíti a Cívis város irányításában. Szegeden, ahol szintén a Fidesz – MPP szerepelt legjobban a helyhatósági választásokon, kancellária típusú hivatali működést kívánnak bevezetni a kormányrudat átvevő "polgári szövetséges" politikusok. Az MSZP-s, illetve SZDSZ-es, polgármesterek viszont, úgy tűnik, kölcsönösen a hatalom megosztásában bíznak: Pécsett a szocialista polgármestert segíti szabaddemokrata alpolgármester, Budapesten viszont éppen fordítva. Ágh Attila és Schlett István politológust kérdeztük az önkormányzati hatalomkoncentráció kérdésköréről.

Sükösd Miklós, a Közép-Európai Egyetem politikatudományi tanszékének oktatója lapunk az önkormányzati választásokra vonatkozó kérdésére a fővárosnak az országtól való különbözőségére hívta fel a figyelmet, hiszen Budapesten egy nagyon erőteljes balközép-dominancia alakult ki. A megyei közgyűlési választásokon azonban enyhe kormánykoalíciós túlsúly jellemző. Harmadik területként a megyei jogú városok eredményét értékelve a következőket mondta Sükösd: kiegyenlített a paletta, 40–40 százalék a mai kormánykoalíció (Fidesz–FKgP–MDF) és az előző kormánykoalíció (MSZP– SZDSZ) aránya. A parlamenten kívüli pártok, szervezetek szavazati aránya 18%. Végezetül: a legpepitább képet az ország térképén a nagyvárosok eredményei mutatják a polgármestereket illetően. Ezért van az, hogy a pártok annyiféle módon értékelhették a mostani választást – emelte ki Sükösd Miklós. Mint mondta: a teljes szavazattömeg figyelembe vételéről szólva enyhe ellenzéki dominanciáról lehet beszélni. Az ország mégis kiegyensúlyozott, hisz a magyar választási rendszer mindig nagyon kedvez, szinte felnagyítja a győztest a parlamenti képviseleti arányokban a meggyőző túlsúly érdekében, hogy a mindenkori kormányzat tudja támogatni a törvénykezést. Mindezeket összegezve: az inga – nagyon finoman ugyan – de visszafelé billent. Csizmadia Ervin, az MTA Politikatudományi Intézetének kutatója a két tábor – ellenzék és kormánykoalíció – egyensúlyba kerülését hangsúlyozta lapunknak. A magyar választók nem adtak felhatalmazást arra, hogy a kormány és az önkormányzatok teljes mértékben egyszínűekké váljanak és kormánypártiak legyenek. Igaz, hogy arról sincs szó – mint ahogyan a két korábbi önkormányzati választás után történt –, hogy ellenkező színezetűekké váltak volna az önkormányzatok – mondta a neves politológus. Csizmadia úgy véli: az egyes helyeken a polgármesteri tisztségben bekövetkezett változások egyik fő oka a komoly viharokat kavaró helyi – korrupciógyanús és egyéb – ügyek. Ezek mellett leginkább a városok lélekszáma alapján lehet bizonyos következtetéseket levonni. A tízezer fő alatti kisebb településeken főként a független jelöltek törtek előre, és a Fidesz ért el eredményeket. A tízezer fő fölötti városokban már megoszlik a kép, egyre inkább a pártok jelenléte dominál. Sok helyen megmaradt az MSZP befolyása. Budapesen az SZDSZ szempontjából nagyon komoly tétje volt a választásoknak, hiszen itt már a párt túlélése volt a tét. A budapesti eredmény által viszont újabb esélyt kapott az SZDSZ arra, hogy sorait rendezve középpártként további tényezője maradjon a magyar politikának. Nehéz megítélni, hogy az eddigi kormányzati munka milyen hatással volt a választásokra. A függetlenek sikere sem arról szól, hogy a civil társadalom hirtelen feltámadt, megerősödött és alternatívát kínál, miközben legyőzték a pártok jelöltjeit. Fontos szempont, hogy a pártok egy meghatározott településnagyság felett tudnak csak befolyást gyakorolni. Egy kis településen mindenki ismer mindenkit, és lehetséges, hogy a párthoz való tartozás éppenséggel bélyeg vagy hátrány. Egy nagyvárosban viszont óhatatlanul gyengébbek a személyközi kapcsolatok. Az országban továbbra is meghatározó a pártpolitika, míg a független jelöltek szerepe ott jelentős, ahol a pártpolitika nem tud befolyást gyakorolni.

Továbbra is hiányos törvényi szabályozás nehezíti a Történeti Hivatal hatékony munkáját: egyszerre kell védenie a személyiségi jogokat, és biztosítania az iratokba való betekintés jogát – értékelte az egyéves működés tapasztalatait az intézet vezetősége. 1997 őszén a Történeti Hivatal 5472 "B" és 8059 "M" dossziét, azaz 3,2 kilométernyi anyagot vett át. Az intézmény felállítása óta ez év szeptember 1-ig 2418-an keresték meg az intézetet, hogy betekintsenek a róluk készült aktákba. Eddig a kérelmezők egyötödének adtak át az iratokat – közölték az intézmény vezetői.

A kormány a médiatörvény átfogó módosítását szorgalmazza. Még nem lehet tudni, hogy ez menynyiben járul majd hozzá a jelenlegi politikai erőviszonyok átalakulásához a gazdaság, a média és a kultúra területén. A médiakuratóriumok delegálását meghatározó jogszabályok értelmezését illetően azonban a kormány és az ellenzék között továbbra sincs egyetértés.

Korunk legmodernebb turbó-szárnyasain szinte minden automatikussá tehető, de a fedélzeten mindig akad egy-egy gyöngyöző homlokú, elszánt utazó, aki falfehéren ül, miközben segélykérő pillantásokkal méri fel a menekülés lehetséges útvonalait. Mire lehet felkészülni, mire nem? – kérdezzük Jánosi Józsefnét, a Malév légi utaskísérők egyik vezetőjét, aki nem kevesebb, mint 15 ezer órát töltött a felhők felett.

Ami a tikkadt szöcskenyájakat illeti a Hortobágyon, a sok eső júliusban inkább a szúnyogoknak kedvezett. Akármivel fújja be magát az ember, a szúnyog direkt élvezi. Úgyhogy esténként bizony nehéz megmaradni – vélekedik Kovács Gábor madarász. A turisták? – kérdez vissza a gyakorlott szakember –, azok ilyenkor a hideg söröket keresik, a hideg vizes medencéket, de madarászni nem nagyon hajlandók. Kovács úrtól tudjuk, hogy a madarak még meleg tollazatuk ellenére is jobban tűrik a hőséget, mint az ember. Kora hajnalban táplálkoznak, a nap melegebb óráit pedig inkább pihenéssel töltik. A déli forróság azonban a madaraknál még annak is meglepetésekkel szolgálhat, aki jól ismeri őket. "Hazafelé jövet láttam, amint egy elhagyatott katonai őrtorony lépcsőjén egymás fölött három fokon is megült egy-egy madár. Egy rozsdáscsaláncsúcs, fölötte egy kis őrgébics, afölött pedig egy sordély. Ez a három madár amúgy sosem szokott egymással barátkozni. Most kiválasztották maguknak az árnyékos létrát, és ha nem is egymás mellé, de egymás fölé már képesek voltak elhelyezkedni" – meséli Kovács Gábor. "A nagy termet? túzok kerül minden épített környezetet. De mivel máshol nem talált magának árnyékot, a szalmabálák mellé húzódott, amit egyébként nem kedvel, mert fél tőle, most viszont a nap legforróbb óráiban ott ül az árnyékában." A nagy melegben igen sokat fürdenek a gémfélék és a gólyák, sőt a verébtől kezdve egészen a rigófélékig szinte minden madár. Nyakig vízben álldogálnak, majd hoszszan tollászkodnak és szárítkoznak. A kanalas gém legszívesebben úgy hűti magát, hogy egészen combig belegázol a vízbe. Az így lehűlt vér tovább hűti az egész testét. Jó módszer, de ez a "móka" csak a kopasz lábú madaraknak felel meg. Kánikula ide vagy oda, némely pusztai madár, mint a pacsirta, ilyenkor is a porban fürdik. Az őzek a nádasok szélére és árnyékos helyre igyekeznek, ahol gyakran ihatnak. A 132 milliméternyi júliusi csapadékból még elég sok víz maradt. A növényzet sem olyan sárga, mint amilyen nagy kánikulai nyarakon lenni szokott. A lovakat már a legkisebb szél is lehűti, bármennyire tűz is a nap. Akkor van baj, ha nincs szél. Ilyenkor jó szolgálatot tesznek a szárnyékerdők – telepített kis erdő –, ahova bemehetnek delelni – tájékoztat az ornitológus. Lelkes András természetvédelmi felügyelő a Kis-Balaton vidékéről szólva elmondta, hogy ilyen meleg nyarakon gyakran fellép egy különleges madárbetegség, a botulizmus – régi nevén kolbászbetegség. Ez a kór annak következtében alakul ki, ha a madarak olyan vízből szűrik ki táplálékukat, amely legalább 24 fokos, magas a szervesanyag-tartalma, oxigénben viszont szegény. Az említett betegség a vízimadarak egyik fő ellensége, ami először bénulásos tüneteket okoz: kezdetben nem tudnak repülni az állatok, később már menni se, majd végleg lebénulnak és elpusztulnak. Szerencsére a nyár első fele az idén viszonylag hűvös volt, úgyhogy csak most kezdődött el egy kisebb mérték? botulizmus, de a megbetegedett állatok száma nem érte el a százat sem. Az apró rovarok is megérzik a nagy meleget: ahol egy csap van, vagy kifolyik a víz, oda tömegesen jönnek a darazsak, méhek, meg egyéb rovarok, lepkék is. Egyébként pedig minimális a mozgás napközben. A háziállatok melegtűrését illetően Siket Péter dömsödi állatorvos elmondta: – A nagy súlyú sertést a vastag szalonnarész melegíti. A disznó, mivel nem tud izzadni, egyre jobban felmelegszik. Csak lihegéssel tudja leadni a hőt, mint a kutya, és nagyon sokszor előfordul ebben a melegben, hogy hőtolulást, azaz hőgutát kapnak. Az esetek zömében elpusztulnak. Mire észreveszik, nincs idő arra, hogy kezelésre kerüljön sor. A tapasztalt gazdák vizes ruhával borogatják vagy locsolgatják, hűtik a jószágot. A lovak egy kicsit kivételezettebb jószágoknak számítanak, több gondot fordítanak rájuk. Sokan locsolják először a lábukat, hogy lehűljenek, majd végül az egész testüket.

A kormány szigorúbb költségvetést ígér a jövő évre – hangsúlyozta Borókai Gábor kormányszóvivő a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón. Az elhangzott irányelvek alapján a büdzsé hiányának a mérsékelése, az áremelkedések csökkentése és a gazdasági növekedés fokozása a cél. Ennek érdekében az államháztartási hiány legmagasabb mértékét négy százalékban határozták meg. Emellett szélesíteni kívánja az adóalapot, és az adóbeszedés szigorítását is kilátásba helyezték. Nemcsak szakmai, de filozófiai váltás is történt a költségvetéssel kapcsolatban – közölte a kormányszóvivő. Cáfolta továbbá, hogy a vagyon megadóztatására készülne a pénzügyi kormányzat. Mint elhanzgott: a vidékfejlesztés, a hazai kis- és középvállalkozások, magángazdák patronálásáról, illetve működésük javításáról is szó esett a kormányülésen. Alanyi jogúvá válik a gyes és a családi pótlék. A hitoktatás költségeit vállalja a költségvetés, a tandíjat eltörlik, a rendőrséget pedig megerősítik – közölte a kormányszóvivő. Erős állami bankká kívánják fejleszteni a Postabankot azzal, hogy az állam teljes súlyával a pénzintézet mögé áll. A kormány álláspontja szerint a bank új filozófiája új vezetést igényel, ezért az augusztus 7-i közgyűlésen sor kerül a menedzsment – köztük Princz Gábor elnök-vezérigazgató – "cseréjére" is. Az is kiderült, hogy a múlt héten leváltott Cser Ágnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója helyére Dr. Mikó Tivadar szegedi kórboncnok professzort nevezik ki. A kormány augusztus 1-jétől átmeneti időre felfüggeszti a búza- és a kukoricaexport engedélyezésének kötelezettségeit, hogy könnyebben és gyorsabban lehessen külföldön értékesíteni a terményt. Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy sikerült hatástalanítani a "búzabombát": az előrejelzett 800 ezer tonna helyett csupán 40 ezer tonnát adtak át a garantált árért, miközben a termés 75 százalékát már betakarították. Így a várt 12 milliárdos beavatkozás helyett a mindössze 3 milliárd forint fogja terhelni a költségvetést.

A szocialista vezetők nem tartják komoly feszültségnek a választmány és a párton belüli szociáldemokrata platform közötti nézeteltérést. Általunk megkeresett politikusok helyesnek tartják, hogy vannak a szervezeten belül viták, nézeteltérések, bár nem mindenben értettek egyet a Vitányi Iván nevével fémjelzett csoport álláspontjával. Mint mondták: egy demokratikus párt velejárója, hogy vitás kérdések merülnek fel.