hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Csúcson a hitelfelvétel
Interjú Mérő Katalinnal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ügyvezető igazgatójával

A tapasztalat szerint a megszorítások kellős közepén sem vásárolunk kevesebbet, sőt a hitelfelvételi kedv sem csökkent. Mivel magyarázza ezt a jelenséget?



Fotó: Somorjai László

– Ennek több oka van. Egyrészt a reáljövedelem-csökkenést a lakosság jelentős
része csak átmenetinek gondolja, másrészt az emelkedő infláció és a svájci frank
árfolyamának alakulása miatt svájcifrank-alapú hitelt negatív reálkamatra lehet
felvenni. Általánosságban pedig az is fontos kérdés, hogy milyen a lakosság
eladósodottságának a szintje. Nemzetközi viszonylatban a magyar a lakosság
eladósodottsága például a nemzeti összjövedelemhez (GDP) képest egyáltalán nem
tekinthető kiugróan magasnak, tehát ebből a szempontból van még tere a hitelek
növekedésének.

Mi a felelőssége a banknak, illetve az ügyfélnek a hitelfelvételkor, hogy
elkerülhető legyen egy esetleges „hitelbedőlés”?

– A bankoknak a hitelezési eljárások során – saját üzleti érdekük miatt –
alaposan meg kell vizsgálniuk az ügyfél hitel(visszafizető)képességét.  Az
ügyfélnek viszont arra kell nagyon odafigyelnie, hogy ne a csábító reklámok
alapján válasszon, hanem az ő egyéni helyzete és szempontjai szerint
„legkedvezőbb konstrukciójú” hitelszerződést kösse meg. Tehát mind a bank,
illetve banki ügyintézők felkészültsége és korrektsége, mind pedig az ügyfelek
kellő tájékozottsága egyaránt nagyon fontos ebben a kérdésben.

A legjobb hitel mindkét fél szempontjából az – fedezettől függetlenül –, melyet
az ügyfelek képesek visszafizetni. Devizahitelnél épp ezért bele kell kalkulálni
az árfolyamváltozásból adódó részletnövekedést vagy a futamidő alatt esetlegesen
fellépő „kedvezőtlen” körülményeket, mint betegség, munkahelyi problémák vagy
éppen a család bővülése.

Melyek azok a hitelfajták, ahol nagyobb az eshetősége annak, hogy nem fogják
törleszteni a hitelt?

– Általában azt lehet tapasztalni – nemcsak Magyarországon –, hanem a
világon mindenütt, hogy a lakásfedezetű hitelek azok, amelyeket igyekeznek az
ügyfelek mindenképp visszafizetni. Egy személyi kölcsönt vagy egy gépjárműhitelt
– amely mögött nincs ingatlanfedezet – „könnyebben hagynak bukni” az érintettek.
Magyarországon a bankok lakossági hitelállománya jó minőségűnek mondható, az
úgynevezett „problémás” (átlag alatti, kétes, rossz) hitelek állománya kevesebb,
mint a teljes hitelállomány két százaléka. Ez az érték mindenképpen jónak
számít. S annak ellenére ez az álláspontom, hogy köztudott: a nem teljesítő
hitelek egy részét a bankok nem tartják meg, hanem eladják ezen állományaikat
professzionális követelésbehajtással foglalkozó cégeknek. Amikor nagyon magas
„hitelbedőlésről” hallunk esetleg híradást, akkor jó ha tudjuk, nem a bankok
érintettek, hanem egyes pénzügyi vállalkozások. Ezen pénzügyi szolgáltatók közt
ugyanis több olyan cég is van, aki kimondottan a kockázatos ügyfelekre
specializálódott. Ők hajlandóak kiugróan magas kamat mellett olyan ügyfeleket
hitelezni, akik már egyetlen banktól sem kaphatnak hitelt.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!