hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mi készül a Közel-Keleten?
Tárgyalások a Washington, Moszkva, Jeruzsálem háromszögben

2017. 03. 16.
Donald Trump közel-keleti megbízottja öt órát tárgyalt Jeruzsálemben Benjamin Netanjahuval, és meghívta Washingtonba Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét. Előzőleg az izraeli miniszterelnök Moszkvában egyeztetett Vlagyimir Putyinnal. Az amerikai elnök még februárban azt ígérte, hogy „valami olyan nagyszabású tervvel” készül előállni a Közel-Kelettel kapcsolatban, amire a „legtöbben nem is gondolnának”. A terv tartalmáról még keveset tudni, de az előkészületek láthatóan intenzívek. Összegyűjtöttük, mi is lehet a Trump-kezdeményezés tartalma.

Benjamin Netanjahu és Vlagyimir Putyin a fejlett világ két olyan veterán vezetője, akiknek politikai vezetői pályafutása a kilencvenes évek végén indult. Jól ismerik egymást, és gyakran egyeztetnek is, csak a 2015-ös szíriai orosz beavatkozás óta ötször találkoztak. Március elején Moszkvában tartott megbeszélésükön természetesen téma volt Szíria, de már elsősorban a jövő szempontjából. Oroszország azt keresi, hogyan tudná megőrizni a Közel-Keleten megerősödött pozícióját a Trump által elindított geopolitikai irányváltás idején is. Ehhez Putyinnak arra van szüksége, hogy az Egyesült Államok elismerje Oroszország régi-új világhatalmi státusát. Az orosz elnök tisztában van azzal, hogy Netanjahu és Trump a februári washingtoni találkozójukon kívül is heti rendszerességgel egyeztetnek, így az izraeli miniszter­elnök – aki egyszerre van jóban mindkét szuperhatalom vezetőjével – jelentősen felértékelődött Moszkva szemében.

Netanjahu ezt igyekezett is kihasználni. Azt kérte Putyintól, segítsen Szíriában garantálni azt, hogy a harcok lezárulta után nem maradnak vissza az iráni forradalmi gárda és a Hezbollah egységei. Természetesen az izraeli vezető tisztában van azzal, hogy Irán Oroszország szövetségese, de az új helyzetben Jeruzsálem egyedülálló lehetőséget lát arra, hogy rávegye Moszkvát: ha nem is szakít Teheránnal, de egy lépéssel álljon távolabb a perzsa rezsimtől. Erre jó esély van, hiszen Putyin tisztában van azzal, hogy Trump és Netanjahu szemében egyaránt Irán a térség legnagyobb problémaforrása.

Az amerikai elnök beiktatási beszédében és azóta többször is korunk „legrosszabb egyezményének” nevezte az Obama által tető alá hozott nukleáris paktumot, és kijelentette, semmilyen körülmények között nem engedi meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson. A 2015-ben megkötött paktum nem rendelkezett az iráni katonai célú nukleáris program leszereléséről, csak 10 évre befagyasztotta (jelképes ellenőrzés mellett) az atomfegyver előállítására alkalmas urándúsítást. Az egyezmény 2025-ben, közvetlenül Trump esetleges második ciklusa után jár le, így ha ő addig nem tesz semmit, utódjára jó eséllyel egy atomfegyverrel rendelkező Iránt hagyna, ami aligha célja az elnöknek.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!