hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Összefogás a terror ellen

2005. 08. 16.
Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára szerint a londoni, törökországi és egyiptomi merényletek azt bizonyították, hogy a terroristák nem tesznek különbséget nemzetiségek és vallások között. Éppenséggel arra utalnak, hogy minden nemzet, illetve minden vallás képviselői áldozatai lehetnek a terrorizmus megkülönböztetés nélküli fenyegetésének, ezért a nemzetközi közösségnek egységesen kell fellépnie e fenyegetéssel szemben.

Jelenleg tizenhárom, a terrorizmus különböző aspektusait érintő globális egyezmény van a világon. A nemzetközi terrorizmusról szóló átfogó konvenció tervezete azonban az ENSZ egyik bizottságában 1996-ban – elakadt, mert nem sikerült közös nevezőre jutni a terrorizmus fogalmáról. Az egyezmény körüli vita azért nem zárult le, mert a tagállamok nem tudtak megegyezni: minek minősüljenek a palesztin öngyilkos merényletek, illetve az izraeli katonai akciók Ciszjordániában és a Gázai övezetben. A legutóbbi egyeztetési fordulóban, februárban az arab országok küldöttei elvetették Kofi Annan ENSZ-főtitkár összefogásra felhívó javaslatát, mondván: az ellenkezik a nemzeti felszabadító mozgalmak, például a palesztin ellenállás azon jogával, hogy szembeszálljanak a külföldi megszállókkal. A Sarm-el-sejki merényletek után az Iszlám Országok Szervezete azonban közös muszlim választ szorgalmazott; a szervezet közleménye szerint a terrortámadások csak kárt okoznak a muszlim világnak.

"Ami az elmúlt hetekben történt, újabb indok arra, hogy előrelépjünk és meghatározzuk a terrorizmus mindenki számára elfogadható fogalmát" – mondta Annan és, a legegyszer?bb megfogalmazást javasolta: nyilvánítsák terrorizmusnak a polgári lakosság szándékos megnyomorítását vagy meggyilkolását, minden indoktól függetlenül.

A terrorizmust tehát hamarosan definiálni fogják, ami ugyan jó dolog, de a definíció még nem szünteti meg. Az a felismerés, s az abból következő akciótervek azonban, hogy a terrorizmussal szemben – legyen az akár lokális, akár globális – csak egységes, nemzetközileg összehangolt cselekvéssel lehet eredményt elérni, ha meg nem is szüntethetik a terrort, de mindenképpen gyengíthetik és csökkenthetik azt. Megdőlt tehát az az évtizedes nézet, amelyet akár az egyes országok különböző külpolitikája, félelme, kompromisszumkészsége vagy harci vágya diktált, miszerint mindenki úgy birkózzon meg a saját terroristáival, ahogy képes. Ettől már csak egy lépés egy olyanfajta egységes koncepció kidolgozása, amely egyforma mércével méri a bármely nép, faj vagy vallás ellen működő agressziót. Egy lépés, de a legnagyobb lépés: megszüntetni azt a napjainkig működő évtizedes gyakorlatot, amely szerint a palesztin terror ellen csak az izraeliek, a baszkoké ellen csak a spanyolok, az íreké ellen csak az angolok, a muzulmán testvéreké ellen csak az egyiptomiak, az arab szabadcsapatoké ellen csak a szudániak, az al-Kaidáé ellen csak az amerikaiak, a csecseneké ellen csak az oroszok, az albánoké ellen csak a szerbek, a japán fasisztáké ellen csak a japánok… vívják a maguk harcát. Világossá vált, hogy nincs csak palesztin, csak baszk, csak ír, csak csecsen stb. terror. Terror csak egy van: a terror. Ez pedig nemzetközi. A nemzetközi terror ellen pedig csak nemzetközi harcot lehet vívni. 

Ezt felismerendő, London már el is készített Európa számára egy terrorellenes csomagtervet. Charles Clarke brit belügyminiszter, a London elleni terrormerényletek óta nem győzi hangsúlyozni, hogy Európának fel kell készülnie arra, hogy megértse, hogyan működnek a nemzetközi szinten tevékenykedő terrorista csoportok és szervezetek, s e működést kell megakadályoznia a lehető legszélesebb területeken. Elsősorban az elektronikus üzenetek terjedésének hálózatát és a telefonvonalakat javasolja ellenőrzés alá vonni, de ellenőrizni akarja a bankszámlákat, az ellopott fegyverek, illetve robbanóanyagok útját, az eltűnt útlevelek sorsát, a légiforgalmi társaságok utaslistáit, a gyanús események felderítését, a gyanús személyek helyváltoztatását. A brit belügyminiszter szorgalmazza az általános és egységes gyakorlatozást a terrorcselekmények utáni helyzet kezelésére, az e-mail-forgalom ellenőrzésére, a mobiltelefon-hálózatok vészhelyzetben való kezelésére, a tv- és rádiócsatornák készenlétben helyezésére, a terrorelhárító katonai- és rendőri csoportok összehangolt tevékenységére. 

Az elmúlt időszak merényletei azonban nem csak Európa kormányait mozgósították a terrorista cselekmények elleni intézkedésekre. A New York-i metróban, ha nem is minden utas táskáját, de találomra egy-egy utas csomagjába beletúrnak a rendőrök. A londoni merényletek után a New York-i hatóságok kampányba kezdtek annak érdekében, hogy az utasok megpróbálják felismerni a gyanús, esetleg merényletre készülő embereket. A rendőrök a vonatokon és a buszokon utazókat éberségre intik. Gyanúsnak mondják például az olyan embereket, akik ökölbe szorított kézzel utaznak, mert az arra utalhat, hogy gyújtószerkezetet tartanak benne. Gyanús lehet szerintük a túlzott illatozás, mert az annak lehet a jele, hogy a robbanószer szagát akarják érzékelhetetlenné tenni. Gyanús lehet a túlzottan verejtékező ember, vagy az, aki kerüli mások tekintetét, motyog vagy kántál magában valamit, esetleg az évszakhoz képest szokatlan öltözéket, például nyáron nagykabátot visel.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!