Rumsfeld a vita során biztosította a törvényhozókat, hogy mielőtt a Pentagon kérelmet nyújtana be a katonaság létszámának bővítését szolgáló összegekre, egyéb takarékossági intézkedések mellett igyekszik csökkenteni a kevésbé sürgős külszolgálati megbízatásokat, valamint kivonja az egyenruhás személyzetet az adminisztratív tevékenységből és áthelyezi harci alakulatokba. A védelmi miniszter egyelőre nem döntötte el, mennyi katonára és tengerészgyalogosra van szüksége a Pentagonnak a terror elleni harchoz, valamint a hosszú lejáratú telepítésekhez Irakban.
A törvényhozásban a Szenátus Honvédelmi Bizottságának két tagja vezeti a létszámbővítéssel kapcsolatos vitát. Egyikük republikánus, a másik demokrata, de mindketten úgy vélték, hogy a kongresszus a növekvő költségvetési hiányok ellenére is támogatni fogja a katonaság létszámának emelését. "Sokkal biztonságosabban éreztem magam az ütőképességünket illetően a hidegháború alatt, mint manapság" – fogalmazott a republikánus James M. Inhof oklahomai szenátor.
Mielőtt azonban Rumsfeld bővítené a létszámot, megkíséreli a katonai jelenlét csökkentését Boszniában, Koszovóban, nem kevésbé a Sínai-félszigeten, valamint áttekinti az amerikai csapatok erőfeltételeit Németországban és Dél-Koreában is. A létszámnövelés voltaképpen ellentmond a védelmi miniszter alapelveinek, aki az átszervezés híve, vagyis sokkal erősebben kíván támaszkodni az új technológiára, hogy lehetővé tegye kisebb alakulatok támadásait gyorsabb mozgással és nagyobb hatóerővel.
Talán éppen a létszám-felszabadító törekvések irányába mutat az is, hogy az Egyesült Államok a következő 45 nap folyamán új iraki polgárőrséget hoz létre, amelynek elsődleges célja több ezer amerikai katona kivonásának lehetővé tétele a rendfenntartás alól. Az így nyert személyzet részt vehet a gerillák ellen folytatott harcokban, a hozzávetőleg hétezer amerikai kiképzésben részesült iraki rendfenntartó pedig az amerikaiak helyett védelmet tud nyújtani az ellátmányokat szállító gépkocsi-oszlopoknak, az erőműveknek, illetve a lőszerraktáraknak.
Az elmúlt hétvégén alakított új Iraki Kormányzó Tanács szilárdan támogatta egy iraki milícia létrehozását, amely végső fokon semmissé tenné azt a Pentagon elé terjesztett javaslatot, hogy magánvállalatokat alkalmazzanak az ország biztonságának fenntartására. John P. Abizaid tábornok, aki először látogatott Irakba az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának fejeként, kifejtette, hogy az iraki milícia előbb-utóbb csatlakozik majd az amerikai csapatokhoz, hogy közös rajtaütéseket hajtsanak végre a gerillák ellen. Az Iraki Kormányzó Tanács, amelynek létrehozását több hónapos tárgyalások előzték meg a helyi vezetők és L. Paul Bremer amerikai polgári helytartó között, éles bírálatok tárgyát képezte az irakiak között, akik az amerikai megszállás eszközének tekintik azt. A szerv 25 tagjából egyébként 13 síita, ha sokan ezek közül nem is konzervatív vallásos személyek. A síita többség feltétlenül szükséges volt a befolyásos síita vallási vezetők részvételének biztosítására.
Az iraki belpolitikai helyzet továbbra sem teljesen tisztázott. Kofi Annan ENSZ főtitkár felszólította az amerikai vezetés alatt álló, Irakban tartózkodó katonai egységeket, hogy szabjanak "világos kivonulási időrendet", mivel számos iraki fordult a világszervezethez azzal, hogy "demokráciát nem lehet kívülről kényszeríteni." A közelmúltban India megtagadta a katonai részvételt Irakban, az ENSZ-megbízatás hiányára hivatkozva. Colin L. Powell amerikai külügyminiszter jelezte hajlandóságát egy új ENSZ határozat kidolgozására. Amerikai katonai vezetők ugyanakkor elnyúló gerillaháborút jósolnak, amelynek következtében hónapokig nagy létszámú erőket kell majd Irakban állomásoztatni.
2003. 08. 01. (VII/31)
