hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Megújulnak az izraeli szír béketárgyalások
Csúcstalálkozó Washingtonban

1999. 12. 11.
Clinton elnök szerdán drámai hangvétel? beszédben jelentette be, hogy Izrael és Szíria amerikai közvetítéssel megállapodott az 1996-ban megszakadt béketárgyalások újrafelvételében. A megállapodás szerint Ehud Barak, izraeli miniszterelnök és Farouk As-Shara, szír külügyminiszter a jövő hét közepén Washingtonban, vagy ahhoz közeli helyszínen találkoznak.

Sajtóértekezletén Clinton szélesebb összefüggésben is beszélt a közel-keleti
megbékélési folyamat történelmi jelentőség? esélyeiről, amelyek most megragadhatók,
és amelyek egyebek közt oda vezethetnek, hogy "a palesztinok saját kezükbe vehetik
sorsukat saját földjükön".

Az amerikai elnök már korábban külön-külön tanácskozni fog a washingtoni találkozó
résztvevőivel, hogy előre rögzítsék a megbeszélések menetrendjét, és a megvitatásra
kerülő témákat.

Milyen menetrend alapján kezdődnek újra a megbeszélések? Izraeli részről csak
annyit közöltek, hogy a zsidó állam nem fogadta el Rabin letéti nyilatkozatát, azaz
nem kötelezte el magát, hogy visszavonul a Golán-fennsíkról az 1967. június 4-e előtti
vonalra. A szír elnök szóvivője szerint a tárgyalások újrafelvételét az tette
lehetővé, hogy Izrael beleegyezett, hogy azt onnan folytassák, ahol azokat 1996-ban
megszakították.

Később izraeli források úgy magyarázták a megegyezés tartalmát, hogy mindkét fél
maga értelmezi, szerinte mely ponton szakadtak meg a tárgyalások. Ha valóban ezt rejti
a tárgyalások újrakezdéséről szóló megállapodás, akkor az inkább izraeli, mint
szíriai győzelem, hiszen nem fogalmazódik meg benne egyértelműen a teljes Golán
visszaadásának kötelezettsége.

Az áttörésre Madeleine

Albright mostani közel-keleti körútján került sor. Ennek során előbb a szaúdi fővárosban,
Rijádban tárgyalt, majd Damaszkuszba utazott, ahonnan kedvező választ vitt Jeruzsálembe.
Albright négynapos közel-keleti útját lezáró sajtóértekezletén úgy fogalmazott,
hogy a kétezredik esztendő a béke éve lehet a térségben.

Az amerikai külügyminiszter szerint ugyanakkor nehéz tárgyalások várhatók. A jövőbeli
megbeszélések főbb témái: a Golánról való visszavonulás, a mindkét fél biztonsági-védelmi
igényeit kielégítő rendszer kidolgozása, a békefolyamat menetrendje, valamint a béke
és normalizáció jellege. Fontos téma továbbá a vízprobléma rendezése, mert a
Genezáret-tó és a Jordán mellékfolyói a Golánon erednek, és a múltban Szíria már
több kísérletet tett arra, hogy ezeket a folyókat elterelje medrükből.

Az ellenzéki Likud elnöke, Ariel Saron éles szavakkal bírálta Barak döntését.
Nyilatkozatában megalkuvással vádolta a miniszterelnököt mondván: beleegyezett, hogy
levonul a Golánról, s ezzel Izraelt veszélybe sodorta. Nem követelte, hogy Damaszkusz
vonja ki megszálló csapatait Libanonból. Behódolt az amerikai nyomásnak, valamint a
szír követeléseknek.

Baraknak nemcsak az ellenzék bírálatával kell szembenéznie, de – minden valószínűség
szerint – kormányon belüli palotaforradalom veszélye is fenyegeti. A Mafdal már korábban
fenyegetőzött a kormányból való kiválással, mert Barak – a koalíciós megállapodással
ellentétben – beleegyezett a települések természetes növekedésének befagyasztásába.
A szírekkel való tárgyalások újrafelvételéről szóló mostani döntést szintén
ellenzik, és Jichák Lévi, a párt vezetője a koalícióból való távozását
helyezte kilátásba. Az Jiszráel Ba-Alija sem fogadja el Barak döntését. Olyannyira,
hogy a párt második emberét, Juli Edelsteint választották a Golán-frakció vezetőjévé
a knesszetben. Az ellenzéki és koalíciós képviselőket egyaránt tömörítő tömb célja,
hogy megakadályozza a Golánról való kivonulást. A Sasz párt is csatlakozni látszik
a "lázadókhoz". Vezetőjük, Éli Jisaj magyarázatot követel Baraktól.

A Párizsban tartózkodó Benjamin Netanjahu, volt izraeli miniszterelnök szerint Asszad
korábban beleegyezett, hogy a Hermon-hegy izraeli fennhatóság alatt maradjon.
Nyilatkozatában hangoztatta, hogy Izrael nem vonulhat vissza a Genezáret-tó partjára,
és a Golánon létesített településeket nem számolhatja fel.

Egyelőre még minden bizonytalan, bár a goláni települések felett megkondultak a vészharangok.
A napokban rendkívüli ülésre hívták össze a települések vezetőit, hogy meghatározzák,
milyen lépéseket tesznek saját védelmük érdekében. Vezetőjük, Jehuda Woldmann
szerint nem valósítható meg a béke azon az áron, hogy több mint húsz év munkája
semmibe vész.

Jigal Kippner, a Golán belső ellenzékének vezetője úgy véli, hogy a lakosok többsége
támogatja Barak döntését, még akkor is, ha tudják, hogy ennek a politikának egyik
lehetséges következménye a goláni települések lebontása. Albright látogatása során
a palesztin-kérdés háttérbe szorult, Arafatnak a tárgyalások felrúgására irányuló
manővere visszhang nélkül maradt. Úgy tűnik, az amerikai–szír opció talán
Arafatot is realistább nézetek képviselésére ösztönzi.

Oded Erannak és Jasszer Abed Rabónak elvileg ismét találkoznia kell a végső rendezésről
folyó tárgyalásokon, ahol a menekültek ügye kerülne napirendre. A palesztinok máris
megüzenték, hogy kizárólag a zsidó települések építésének azonnali beszüntetéséről
hajlandók tárgyalni. Elégedetlenek Barak azon ígéretével, hogy nem írnak ki újabb
pályázatokat lakásépítésre; azt követelik, hogy a már meghirdetetteket is mondják
le. Rájuk azonban ezekben a napokban senki sem figyel.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!