A washingtoni tájékoztatón szóba került az annektálás, a palesztin állam feltételei, a biztonsági kérdések, Jeruzsálem státusa, a határok és területcserék értelmezése. A válaszok több szempontból segítettek értelmezni a béketervet, így a nagykövet válaszai – köztük a Hetek kérdésére adott reakciója – bejárták a világsajtót.
Az izraeli 13-as televíziócsatorna kérdése arra vonatkozott, támogatja-e az amerikai kormány azt, hogy Izrael haladéktalanul annektálja a Jordán-völgyet és a nyugati parti településeket. A nagykövet hangsúlyozta, hogy az „annektálás” kifejezést rossz megfogalmazásnak tartja, amit nem is szeretne használni: „Az izraeli kormány szabadon dönt arról, hogy mikor és milyen területekre terjeszti ki a joghatóságát. Amikor ezt előkészítik, mi is felállítunk egy bizottságot, és megvizsgáljuk, hogy összhangban van-e a javaslatunkkal.”
Elvárjuk a vallásszabadsáG érvényesülését a térségben, így a templomhegyen is.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.01.31. (XXIV/05)
