Az uniós tagállamok képviselői csütörtöktől újra összeülnek, hogy megtárgyalják, milyen módon finanszírozzák majd a koronavírus utáni új időszak gazdaságélénkítő programjait, illetve azt is el fogják dönteni, hogy melyik tagállam milyen mértékben részesedhet a forrásokból. A régi vita ezzel teljesen biztosan újra az asztalra kerül majd, ahol a „spórolós négyek”, azaz Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország amellett fognak kardoskodni, hogy a tagállamok kevesebb uniós támogatásban részesüljenek, a nettó haszonélvezők, azaz Olaszország, Spanyolország, Görögország, illetve a Visegrádi
Négyek tagjai pedig több forrást követelnek majd.
A spanyolok, akiket még mindig igen erősen sújt a koronavírus miatti gazdasági válság, azt terjesztik majd elő, hogy az uniós költségvetésbe bekerüljön egy 1,5 billió eurós helyreállítási alap, amely elsősorban vissza nem térítendő támogatásokat, és nem kölcsönöket adna azoknak az országoknak, amelyeket súlyosan megtépázott a koronavírus.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
2020.04.24. (XXIV/17)
