Mező Gábor kutató a pártállami karrierek továbbéléséről(Fotó: Horvath Péter Gyula)
A Janikovszky család megrázó története – amelyet ön kutatott és publikált először – mennyire alkalmas arra, hogy önmagán túlmutatóan bemutassa egy korszak embertelenségét? Hiszen esetükben egy kommunista család drámája zajlott…
– Magam is a konkrét történet kutatása során ismerkedtem meg közelebbről a pszichiátria politikai célú felhasználásával. Nem csak egyes elszigetelt esetekről volt szó, a valóság ennél sokkal durvább. Az a magas rangú ÁVH-s orvos, Bálint István, aki beutalta a Lipótmezőre ÁVH-s tiszttársa, Janikovszky Béla feleségét, más ügyekben is használta ezt az eszközt. A Rajk-perben elítéltek például egy jugoszláv pszichológusnőt, Hribár Ljubicát, aki miután kiszabadult, 1956-ban a Petőfi Körben – pont október 23-án – elmondta, hogy őket ugyan rehabilitálták, de szégyenteljes, hogy azt a Bálintot is, aki őket megdolgozta.

Mennyire lehet határt húzni a pszichiátria állambiztonsági célú felhasználása szempontjából az ötvenes évek és a Kádár-rendszer későbbi időszaka között?
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »