Szinte vég nélküli azoknak a jelenségeknek a sora, amelyek az elmúlt években számos okot adtak a rendőrség munkájával kapcsolatos kritikákra. Szak­értők szerint a legfontosabb lépés a „rendcsinálás” lenne, ám ez önmagában kevés: a rendőrséget (is) fel kell készíteni a társadalmi „földmozgások” következményeinek kezelésére. Súlyos hiányosság, hogy a rendszerváltást követően nem találta ki senki, milyen is legyen a magyar rendőrség. Jellemző, hogy a mai napig nem készült politikusok által elfogadott rendészeti stratégia.

Nyíregyháza utca - holland rendőrségi körökben így hívják az amszterdami piros lámpás negyed szabolcsi romák által uralt részét. Bizonyos szabályok betartása mellett ott legális ugyan a prostitúció, ám az állítólag mintegy százfős bűnszervezet számára ezek a szabadabb keretek sem elegendőek. Közülük többeket már tavaly letartóztattak, nemrégiben pedig Nyíregyházán vettek őrizetbe két személyt holland és magyar nyomozók. A nemzetközi akció lehetővé tette azt, amit a magyar hatóság nehezen tud megtenni: az érintettek vagyonát is lefoglalták.

„A sok kis aranyos cigány gyerekből gyakran lesz durva és kegyetlen bűnelkövető” – állította hírhedtté vált megnyilatkozásakor a miskolci rendőrkapitány. „A roma származás önmagában semmiféle rossz viselkedési hajlammal nem jár” – mondják roma kisgyerekeket örökbe fogadó szülők, akik szerint hétköznapi szinten sokkal több jóakaratú emberrel lehet találkozni, mint a felelős politikusok között.

A kosztümös korok vonzó férjjelöltjei rangot és vagyont kínáltak jövendőbelijük számára. Később az eladósorban lévő lányok – és a mamájuk – a vagyonnal is beérték volna. A szocialista időkben a külföldi vőlegény jelentette a kiugrási lehetőséget a család számára, akik mindezt már csak ígérték, hiszen messziről jött ember azt mond, amit akar. A liberális, globalizálódó világ újítása, hogy már az is elegendő, ha szimplán házasságot ígér egy férfi. Vagy már az is baj, ha egy lány családra, gyerekekre vágyik?

Kevés olyan ember van, akiről még életében legendák születnek. Rózsa Sándor, az alföldi útonálló társaival ellentétben kínosan ügyelt arra, hogy valóban csak a gazdagoktól vegyen el, védelmezte a gyengéket és az asszonyokat, soha nem káromkodott, minden reggel imádkozott, és még az 1848-as szabadságharcban is vitézkedett. A zsákmányt mindig egyenlően porciózta ki maga és zsiványcimborái között. Mindez közrejátszott abban, hogy bár összesen harminc halálesetet lehetett a számlájára írni, végül tüdőbaj végzett vele.

Az utóbbi években annyi méltatlanság és támadás érte, hogy sok mindentől elment a kedve. A játéktól persze nem. A nézett­ségi rekordokat sorra döntő Sas József azt mondja, a gyermeki játszani vágyás meg­maradt benne. És ez a lényeg.

„Nincsen nálunk a bölcsek köve” – fogalmazott Békesi László, a Reformszövetség szakértője, bevallva: nem tudják a megoldást a kialakult válságra, de javaslatuk „életképesebb”, mint a kormányé. „Dermesztőnek” nevezte a miniszterelnök a Reformszövetség javaslatainak hatását a társadalomra nézve. Utalva arra, hogy a szövetség némely ponton radikálisabban nyúlna hozzá az állam kiadási oldalához. A Reformszövetség szerint nemcsak lehetséges, de szükséges is a kormány elképzeléseihez képest jelentősebb állami megtakarítás. A szövetség számításai szerint a következő négy évben 1325 milliárdos állami kiadáscsökkentés érhető el. (Lásd a kormány elképzeléseiről szóló cikkünket:  Zsákban táncolni. Hetek, 2009. február 20.) A szövetség szerint csupán az állam működési kiadásaiból az idén 200 milliárdot lehet lefaragni, 2010 és 2013 között pedig további 350 milliárd érhető el. Igaz, 60 milliárdot megspórol a kormány, de működési kiadások lefaragásával, létszámcsökkentéssel, felesleges háttérintézmények megszüntetésével, állami feladatok leadásával további eredmények érhetők el. Pusztán az önkormányzati képviselők javadalmazásának korlátozásával 30 milliárdot lehetne megtakarítani. A nyugdíjkasszából 300, a szociális támogatásokból 50-70, a család- és gyermektámogatásból pedig 70-80 milliárd csíphető le. A Reformszövetség javaslatai révén 2012-ben a mostani 50,5 százalékos állami újraelosztás 42 százalékra csökkenhet, ami már megközelíti a visegrádi országok 40 százalékos szintjét. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint mivel a magyar gazdaság – válság nélkül is – meglehetősen kilátástalan helyzetben van, égetően szüksége van határozott és gyors intézkedésekre. Ezek nélkül ugyanis a mostaninál sokkal rosszabb helyzetbe is kerülhetünk – fogalmazott. Akár évtizedekre zsákutcába kerülhet az ország. Most ennek megvan az esélye – tette hozzá a szövetség szakértője. Békesi László szerint pozitív forgatókönyv szerint is csupán évek múltán nyílik lehetőség arra, hogy kilábaljunk a válságból. Leghamarabb jövőre állhat talpra az USA és Ázsia gazdasága, majd az ezt követő 6-12 hónapban az EU országai. Ezek után újabb fél-egy évvel Magyar-országon is beindulhat  a lassú növekedés. Ehhez azonban most határozott intézkedésekre és új gazdaságpolitikára van szükség, amelynek középpontjában ezúttal a versenyképesség javításának és nem (az eddigi gyakorlat szerint) a bevételek elosztásának kell állnia. Ugyanakkor más eszközökre is szükség van: szigorú fiskális és jövedelempolitikára és az ezt támogató monetáris politikára – tette hozzá. Palócz Éva szerint az a legnagyobb problémája a magyar gazdaságnak, hogy túlzóan magas az állami elvonás, miközben alacsony a gazdaság termelékenysége, így törvényszerűen növekszik az államadósság. Mára már ott tartunk, hogy ki sem tudjuk fizetni a kamatot, eközben nem jutunk új hitelekhez, mivel senki sem hajlandó finanszírozni a magyar államot. Az államadósság ma már eléri a GDP 73 százalékát „a törlesztőrészlet” pedig éves szinten a 4 százalékát, ami azt jelenti, hogy az egész ország 10 napon keresztül csak ezért dolgozik. „Tény, hogy határozottabb véleményen vagyunk egy-két területen a kormányhoz képest – fogalmazott megkeresésünkre Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója (kis képünkön). – Csak találgatni tudok, mire gondolhat a miniszterelnök a »dermesztő társadalmi hatásokról« szólva. Mindenesetre a Reformszövetséggel tartott tanácskozáson nem fogalmazott meg hasonló véleményt” – tette hozzá. Lényegi eltérés a két javaslat között a 13. havi nyugdíj kérdése. Amíg a kormány beépítené a nyugdíjakba, addig a szövetség eltörölné. Oszkó Péter szerint ezt a 300 milliárdos plusz terhet nem bírja el a magyar gazdaság. Hasonlóképpen 65 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, és változtatnák az emelés szabályait, valamint szigorítanák a korkedvezményes és a rokkantnyugdíjba vonulás követelményeit.  Szintén radikálisabb a szövetség az ingatlanadóval kapcsolatban. A vagyonadó csak 30 milliónál drágább ingatlanra vonatkozna. Ennek értelmében például egy 35 milliós ház után 350 ezer forintot kellene befizetni. Oszkó Péter azonban hangsúlyozta, hogy éves szinten ennél jóval több maradna a családok kasszájában, mivel az szja-sáv változása után 5 milliós éves jövedelemig csupán 18 százalékot kell adózni, szemben a mostani 36 százalékkal. Olyan családok esetében tehát, ahol legális, adózott jövedelemből élnek, és ilyen forrásból származott az ingatlan, az új adó összegének akár a duplájával is több maradna a családok kasszájában az szja-csökkentésnek köszönhetően. Ha viszont nem legális jövedelemből származik az ingatlan, várhatóan adóemelkedés áll elő. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy azoknál a családoknál, ahol nem a magasabb jövedelemből származott az ingatlan, hanem például öröklés révén jutottak hozzá, és a jövedelem átlagos vagy az alatti, igen nagy tehertétel lehet a több százezer forintnyi adó előteremtése, mivel ezen a rétegen nem segít az szja-sáv kiszélesítése.Hasonlóan változtatna az szja rendszerén a kormány és a Reformszövetség. Amíg a kormány a mostani 18 százalékos kulcsot 19-re emelné, a sávhatárt pedig a mostani 1,7 millióról 3 millióra növelné, addig a Reformszövetség meghagyná a kulcsot, de a sávhatárt 5 millióra tolná ki. Az adójóváírást 2001-től szüntetnék meg, de csak abban az esetben – szögezte le –, ha olyan mértékű reálbér-növekedés lesz, hogy a minimálbér körüli bevételekkel rendelkezők sem szenvednének hátrányt. Mindenképpen kényes pont a szociális juttatások és kedvezmények megnyirbálásának lehetősége. Egyre általánosabb álláspont, hogy a családi pótlék, gyes, gyed, szocpol, a gáz- és távhőtámogatás ne alanyi jogon, hanem jövedelemhez kötötten, rászorultsági alapon járjon. A szövetség is azon az állásponton van, hogy a gyed ideje a mostani 3 év helyett 2 évre csökkenjen. Oszkó Péter szerint összességében a változások nyomán a minimálbér másfélszereséig terjedő jövedelemmel rendelkezők nem tapasztalnának adócsökkentést, az áfakulcs javasolt 4 százalékos emelése, illetve a kilátásba helyezett kedvezmények megvonása miatt pedig ennek a rétegnek összességében nagyobb lenne az adóterhelése, azaz reálértékben rosszabb helyzetbe kerülhetnek.Azok járhatnak jobban – mondta a szakember –, akik éves szinten 1,7 millió forint felett keresnek, hiszen esetükben megszűnne a mostani 36 százalékos kulcs, helyette 18 százalék lenne. Ők azok, akiket eddig túladóztatott az állam, és ők azok, akiknek a munkahelye a válság idején nagyobb veszélybe kerülhet. A Reformszövetség a kormány javaslatához képest határozottabban csökkentené a járulékszintet. Az idén 5 százalékkal, és nem csupán a minimálbér duplájáig, hanem a teljes jövedelem után. 2010-ben pedig további 3 százalékkal mérséklődne a járulékszint. Ennek köszönhetően a költségszintre csökkenhetne a munkabér, mint a többi visegrádi országban. Az 5 százalékos még nem, de a 8 százalékos mérséklés már azt jelentené, lényegesen javul a versenyképességünk, és több esély van a munkahelyek megtartására.

Balatoni titkok

Az euróövezet szétesését most már valós lehetőségként taglalják a jelenlegi válság kezeléséről és lehetséges hatásairól Londonban megjelent legújabb elemzések. Angolszász lapok ugyanis hosszasan elemzik, hogy az újra feltűnő „gazdasági nacio­­nalizmus” milyen veszélyeket rejt Európa számára.

„2009 a nagy bizonytalanság éve az Európai Unióban” – nyilatkozta Antonio Missiroli, a brüsszeli European Policy Center politikai elemzési igazgatója.

A Rágalmazásellenes Liga hét európai országban készített friss felmérése szerint a globális pénzügyi válság és a gázai háború kirobbanása óta több helyen fokozódott az antiszemita hangulat. Franciaországban, Svédországban, Dániában és Nagy-Bri­tanniában is sor került atrocitásokra, de a hírek szerint a tengerentúlon, Dél-Amerikában is romlik a zsidó közösségek helyzete.

Amikor idősebb Gyenes János 1909-ben megalapította könyvkötő vállalkozását, nem sejtette még, hogy fél év­századra rá meg­fo­gal­mazzák a nyomtatott betűk halálának elméletét. A virágzó kisipar irányítását az apja nevét öröklő fia vette át 1940-ben. Az immár százéves könyvkötő műhely megrendelései mára jelentősen meg­fogyatkoztak, de a nyomtatott könyv létezik – csak a kisipari könyv­kötészet jövője bizonytalan.

Kétszáz évvel ezelőtt, Darwinnal pontosan egy napon, 1809. február 12-én egyszerű pionírcsaládban született az Egyesült Államok egyik leghíresebb elnöke, Abraham Lincoln. Iskolába alig járt, de elképesztő akarattal egészen az elnöki posztig verekedte fel magát, és még a konfrontációt is vállalta a déli államokkal, hogy elveit megvalósítsa. Végül életét áldozta az ország egyesítésének és a rabszolgák felszabadításának oltárán.

Isztambulban halálos kimenetelű merénylet áldozata lett Iszlam Dzsanibekov csecsen emigráns, az oroszok elleni partizánháború egyik hajdani parancsnoka. Török források nem zárják ki, hogy – akárcsak 2004-ben Katarban Zelihman Jandarbijev csecsen szeparatista emigránssal – vele is az orosz titkosszolgálatok végeztek. Az elmúlt nyolc évtizedben moszkvai utasításra vagy egy tucatnyi embert öltek meg vagy raboltak el külföldön.

A „cigánybűnözés” kifejezés belefér a véleménynyilvánítás szabadságába – mondjaŰŰPaczolay Péter,  aki aggodalom­mal figyeli, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem, illetve az aktuálpolitikai indíttatású jogalkotás hazánkban is hivatkozási alapja lett az alapjogok megnyirbálásának. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint következetes szakmai döntést hoztak, amikor megsemmisítették a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt.

Almunia aggódikJoaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa aggodalmát fejezte ki a kelet-európai országok valutáinak meredek árfolyamesése miatt. Szerinte leginkább az árfolyamok változékonysága okoz gondot. Csak fokozza a feszültséget – fogalmazott –, hogy egyes szerencsétlen politikusi megnyilatkozások ráerősítenek a negatív folyamatokra, és felgyorsítják a devizák volatilitását. A biztos szerint a kelet-európai bankok helyzete sem megfelelő, különös tekintettel néhány az EU-val szomszédos ország, azaz Ukrajna, Szerbia és Horvátország, valamint az uniós tag Románia esetében.

A VOSZ évek óta aktívan lobbizik annak érdekében, hogy javuljanak a hazai vállalkozások körülményei. Dávid Ferenc főtitkár szerint egy kijózanító pofon kellett ahhoz, hogy elindulhasson végre a változás.

Magyarország kettős szorításban van” – mondta a parlamentben a miniszterelnök a kormány adóváltoztatásának bejelentésekor. – Egyszerre kell megőrizni az ország fizetőképességét és javítani a versenyképességet. Olyan ez, mintha zsákban kellene táncolni – fogalmazott.