Tarlós István vezeti a Fidesz népszavazási kampányát. A Fidesz fővárosi frakciójának vezetője hat feltétellel vállalta el a kampány politikai irányítását, így többek között szabad kezet kapott a népszavazás kommunikációjában is. A referendum a Szociális népszavazás 2008 nevet viseli, és az aktivisták az Alkotmánybíróság döntése után azonnal megkezdik az aláírások gyűjtését.

Gyurcsány Ferenc után Orbán Viktor is offenzívába kezdett. A taktikája egyértelmű: szociális kérdéseket tűz a zászlajára, hogy az MSZP szavazói közül is tömegével vándoroljanak át a Fidesz oldalára. Az elkövetkező hónapok első számú Fidesz-programja a népszavazás sikeres lemenedzselése lesz, mely által – mint Orbán szavaiból kiderült – megbuktatható Európa „leggyengébb kormánya”.

Nem a pénzhiány az egészségügy legfőbb problémája, hanem az átláthatatlan szabályrendszer – állítja Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár igazgatója, aki a biztosítók képviseletében vett részt a kormánnyal való tárgyalásokon.

A Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek által bemutatott szentmisével vette kezdetét a Városmisszió Budapest 2007 rendezvénysorozat vasárnap. A ceremóniára elhozták Lisieux-i Kis Szent Teréz – a világmissziók védőszentjének – ereklyéjét is. Eddig négy fővárosban (Bécs, Párizs, Lisszabon, Brüsszel) került sor a mostani budapestihez hasonló rendezvényre, mióta az európai püspökök 2003-ban elindították a városmissziós mozgalmat.

Az egyszázalékos felajánlásokból egyértelműen kitetszik, hogy a hazai felekezetek még nem bírtak felülkerekedni a szekularizáció hullámain, és bár valamennyien növekedést könyvelhetnek el a maguk oldalán, a rendszerváltás óta nyitva álló lehetőségeiket nem tudták kellőképpen kiaknázni. Ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy – az MTA Szociológiai Intézetének kutatása szerint – a kilencvenes évek eleje óta nem gyarapodott a templomba járók száma, hanem abban is, hogy példának okáért a Magyar Katolikus Egyház a héten zajló gigantikus méretű Városmisszió kereteiben nyúl először az evangélizáció modern eszközeihez.

Kiugrik az SZDSZ a koalícióból?Egyre mélyebbnek tűnik az MSZP és az SZDSZ közötti konfliktus az egészségügy finanszírozásának reformja ügyében. Az MSZP nagy régiók szerint hozná létre a biztosítókat, és nem kapkodná el a döntést, azaz akár a korábbi menetrendtől eltérve később hozná létre ezeket a szervezeteket, míg az SZDSZ legfeljebb megyei szinteket látna, és a versenyre és a mielőbbi döntésre tenné a hangsúlyt. Lapzártánk után, csütörtökön egyeztetnek a koalíciós pártok a több-biztosítós rendszerről, de a kormánypártok soraiban sokan borúlátóak az egyezség tekintetében. Az SZDSZ korábban a biztosítási rendszer reformjához kötötte a koalícióban való maradást. Lengyel Zoltán újabb botrányaRendőrök jelenlétében ordibált utódjával a meztelen képei miatt a Fideszből kilépett Lengyel Zoltán, Sáregres polgármestere. A képviselő emberei egykori bejelentett lakhelyén, a felesége révén kapott, körzeti orvosi szolgálati lakás udvarán vágták ki bosszúból a fákat és a tujákat, mivel a házat péntekre vissza kell szolgáltatniuk az önkormányzatnak. Orbán a „hazugságbeszéd” kapcsán értékelOrbán Viktor, a Fidesz elnöke helyzetértékelést tart jövő kedden az őszödi beszéd (ellenzéki terminus szerint „hazugságbeszéd”) nyilvánosságra kerülésének egyéves évfordulója alkalmából.Az MSZP és a Jobbik a Gárda-ügy győzteseA Magyar Gárda megalakulása és az azt követő viták is hozzájárulhattak, hogy az MSZP támogatottsága elmozdult a mélypontról (plusz négy százalék), a Jobbiké pedig érzékelhetővé vált – áll a HVG-nek készített Medián felmérésben. Így a Fidesz 54, az MSZP 35, az SZDSZ 3, az MDF 3, a Jobbik 2 százalékon áll a választani tudó biztos szavazók között.

Mind az MSZP-, mind a Fidesz-frakcióban tapintható volt a frusztráltság az őszi ülésszak első ülésén, ahol Sólyom László köztársasági elnök próbálta rávenni a feleket, hogy az ír, a finn és a spanyol mintákhoz hasonlóan Magyarországon is történjék kiegyezés a politikai oldalak között. Értesüléseink szerint mindkét oldal saját politikai stratégiájára nézve tartotta károsnak az elnök felszólalását. Gyurcsány Ferenc egyébként újabb, 48 pontos programot hirdetett.

Bár Sólyom László szezonnyitó parlamenti beszédében megüzente, hogy nem fogja szeretni, a szocialisták mégis mindent elkövetnek, hogy még idén tető alá hozzák a gyűlöletbeszéd korlátozására irányuló módosításokat. Nehezíti törekvéseiket, hogy nemcsak a szabadságjogokért aggódó civilek, hanem még saját koalíciós partnerük is behúzta a féket a tervezetek láttán. Schiffer András jogvédő szerint a magát antifasisztának tituláló kormány látványos jog- és értékvédő tevékenysége kontraproduktív módon éppen a fasizálódást erősíti a társadalom ezzel kacérkodó rétegeiben.

A Magyar Gárda a Fidesznek okozza a legnagyobb politikai kárt – állítja a Heteknek adott interjújában Lázár János. Az ellenzéki politikus meglepő őszinteséggel határolódik el párttársától, Bencsik Andrástól, ugyanakkor a rendészeti minisztertől is több bátorságot várna a szélsőségek elleni fellépésben. Nem tart a kormány „darukampányától”, de a Fidesz automatikus győzelmében sem biztos.

Havasnak mennie kell„Igazán rosszul érint a dolog, mert a TV2 vezérigazgatójának döntése döbbentett rá arra, hogy harminc éve rossz úton járok. Még a nyolcvanas évek közepén Berecz János figyelmeztetett arra, hogy lekerülhetek a képernyőről, illetve kikerülhetek a rádióból, ha nem változtatok a magatartásomon. Ő ezt elmulasztotta, de húsz év múltán Várdy Zoltán személyében megjött az, akinek volt ereje megálljt parancsolni nekem” – nyilatkozta Havas Henrik, miután a TV2 szerdán közölte: letiltja a képernyőről Havas Henriket, a Mokka műsorvezetőjét. „Havas elmúlt időkben tanúsított viselkedése és megnyilvánulásai nem illeszkednek a csatorna szellemiségéhez, műsorpolitikájához és hosszú távú terveihez” – fogalmaztak közleményükben. Lapértesülések szerint Havas élő műsorban élcelődött az adó vezérigazgatójával.

Daru, ecset, betonkeverő. A kormány „fegyverei” az elkövetkező hetek politikai csatározásaiban. A politikai szezon hivatalosan Gyurcsány Ferenc parlamenti beszédével veszi kezdetét, melyben információink szerint nagy léptékű fejlesztési programokat jelent be, illetve erős, rendteremtő államot ígér. A miniszterelnök környezetében nem kalkulálnak a tavaly őszi zavargások megismétlődésével, azt remélik, hogy a Gárda-ügy miatt kényelmetlen helyzetbe került Fidesz az utcai politizálásban visszafogottabb lesz. Igaz, még a MSZP-n belül is fogalmaznak meg kritikákat, miszerint a miniszterelnök nem volt képes változtatni politikai karakterén, így ősszel a régi mederben, a tavalyi szimbolikában folyik majd a politika: kommunisták és fasiszták, haladók és maradiak, reformerek és állagőrzők lesznek továbbra is a kulcsszavak.

Ha Németországban valaki úgy lendíti a karját, hogy közben két ujját behajlítja, ami nem azonos az eredeti náci köszöntéssel, akkor is eljárás alá vonják. Ezzel szemben Magyarországon nem látok ilyen eljárásokat – mondja a Magyar Gárda kapcsán reflektorfénybe került szélsőséges csoportok jogi megítélésével kapcsolatban Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár, az Országos Választási Bizottság elnökhelyettese, aki a múlt héten nyílt levélben szólította fel Sólyom László köztársasági elnököt a neonáci jelenségekkel kapcsolatos megszólalásra.

Budapest nem lett jobb hely?Budapesten öt éve nem javul az életminőség a fővárosiak szerint, akik elsősorban az egészségügyi ellátás és a közlekedés megítélésén keresztül értékelik a városvezetés munkáját is – derül ki a Szonda Ipsos felméréséből. A megkérdezettek szerint a budapesti életminőség „összképét” jelentősen rontja „az elvárható szintet sem elérő” közlekedési infrastruktúra. A fővárosiak a legkritikusabbnak a parkolási helyzetet és a köztisztaságot tartják.

Ha népszerűsége nincs is a történelmi mélyponton, eddigi legkritikusabb időszakát éli meg az MSZP. A két legfrissebb közvélemény-kutatás eredménye szerint ugyan nőtt a párt támogatottsága, ám ugyanilyen mértékben erősödött a Fidesz népszerűsége is.

Eltérő mértékben de szinte minden megyét érintenek az iskolaátszervezések és az elbocsátások az idei tanévkezdéskor. Az önkormányzatok a finanszírozási feltételek változásával, a kötelező órák megemelésével és a gyermeklétszám csökkenésével magyarázzák döntésüket. Borsod-Abaúj-Zemplén megye: tizenegy iskola és egy óvoda zárta be kapuit, Miskolcon pedig két iskola szűnt meg, és két-két oktatási intézmény integrációjára volt szükség. Húsz pedagógus maradt állás nélkül.

Fiskális oktatáspolitika – így lehetne jellemezni azokat a gazdasági természetű változtatásokat, amelyek a most kezdődő tanévtől alapvetően meghatározzák az iskolák, azon belül is leginkább a kisiskolák sorsát. A szakszervezetek szerint legalább 22 intézményt zárnak be, 400-at átszerveznek, és az elmúlt hónapokban mintegy 10 ezer pedagógus veszítette el munkahelyét. A kistelepülések polgármesterei rettegnek, hogy – az egykori körzetesítéshez hasonlóan – a jelenlegi kormányzati intézkedések „kivégzik” a falvakat. Eközben az oktatáskutatók alaptételévé vált: az oktatási rendszerből kikerülők 20 százaléka nem rendelkezik megfelelő képzettséggel ahhoz, hogy tartós munkahelyet találjon.

Öttevény Győrtől alig néhány kilométerre nyugatra található település, lakosai száma nem éri el a háromezer főt. A kis községben az országoshoz képest rendhagyó ünnepségre került sor augusztus huszadikán: a Fidesz a Jobbikkal közösen emlékezett meg a magyar állam alapításának 1007. évfordulójáról.

A hálapénz visszaszorítása az egyik hangsúlyos érvként szerepelt a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése mellett a kormányzati kommunikációban. Ennek ellenére több mint fél évvel bevezetésük után még a szaktárcának sincs alapos felmérése azzal kapcsolatban, csökkent-e a paraszolvencia, és ha igen, milyen mértékben.

– Én olyan ajánlatot tettem első körben, hogy napi százezer forintért biztosítom annak a lehetőségét, hogy a mi rendezvényünk vendégei az önök szolgáltatásait is korlátlanul, a nap huszonnégy órájában igénybe vehessék. Ez vonatkozik ételre, italra, kávéra, mindenre. – Ha kifizetem a 300 ezer forintot, nekem akkor nyugtom lesz? – Azt én garantálom.