Rövid életű lehet a holokauszttagadás büntethetősége, ha az Országgyűlés által a héten elfogadott új törvényt a köztársasági elnök aláírja, és ezáltal új, nagy valószínűség szerint alkotmányellenes és bizonyosan alkalmazhatatlan szabály lép a nemrég elfogadott, a szabadságot és az emberi méltóságot tisztelők által megnyugvással fogadott törvényi rendelkezés helyébe.

Megkönnyítik az iskolák egyházi kézbe adását, valamint szigorúbban büntetik a tanárbántalmazást a héten elfogadott, közoktatást érintő jogszabályok. Pedagógusberkekben sokan a közoktatás rekatolizációjától, a világnézetileg semleges oktatás eltörlésétől, a tanárok elbocsátásától tartanak az elfogadott és a kilátásba helyezett törvények alapján.

Borsod megyében, Miskolc közelében az utóbbi napokban is hatalmas károkat okoztak a Bódva, a Sajó, a Hernád folyó, illetve a megduzzadt kisebb patakok. A legfőbb probléma abból adódott, hogy az esőzések miatt megáradt folyók „visszaduzzasztották” egymást. Az ár pedig a legváratlanabb irányból, a szántóföldek felől érte el a falvakat.

Jó szándékban nincs hiány a kormány részéről, a lehetőségek viszont szűkösek – nyilatkozta lapunknak a mezőgazdaságot ért károk enyhítése kapcsán Gráf József korábbi mezőgazdasági miniszter. Mint elmondta, a honi mezőgazdaságot a természeti csapáson túl az is sújtja, hogy a gazdáknak nincsen egységes érdekképviseletük. Márpedig az uniós verseny csak erősödni fog: 2013-tól minimálisra csökken a nemzeti agrártámogatások aránya, vagyis jobban kell igazodnunk a Brüsszelben megszabott irányvonalhoz – amelyen azonban mi is alakíthatunk.

Ha a rengeteg eső és az árvizek miatt kevesebb és gyengébb minőségű is lesz a gabona-termés, ez nem fog kenyérgondot okozni Magyaror-szágon.

Akadt olyasmi a Fidesz-program gazdasági és pénzügyi részében, amire azt mondaná: kár, hogy nem nekem jutott eszembe?

A görög mitológia szerint a legmagasabb hellén hegyen, az Olümposz tetején található az istenek örök lakhelye. A havas hegygerincen, felhőktől koszorúzva állt a görög Pantheon, melyben Zeusz uralkodott. Meglepetésünkre ezt a képet példaként emlegette egy – amúgy a miniszterelnökségen dolgozó – tanácsadó azzal kapcsolatban, hogy mi is a funkciója az Orbán Viktor által életre hívott miniszterelnökségnek az új magyar politikai rendszerben.

„Önöknek épül az Önök pénzéből” – olvashattuk hosszú időn keresztül a hatósági tájékoztatót egy-egy útépítés, felújítás során a direkt erre a célra készített táblákon. A parkolóhelyek kapcsán pontosabb lenne a szöveg úgy, hogy „Önöknek épült az Önök pénzéből, hogy néhány magáncég betegre kereshesse magát”. Egy kedden megszavazott törvény kapcsán állítólag pozitív változás várható.

Lapzártánkig újabb árhullámok indultak el az észak-magyarországi folyókon, több helyen pedig rekordszinten tetőznek majd a folyók. Jelenleg mintegy kétezer kilométeren van árvízvédelmi készültség, a gátak megerősítésén több ezren dolgoznak. A Nógrád megyei Pásztón kétezer ember kitelepítését kellett elkezdeni, mert veszélyes szintet ért el a vízszint a város fölötti tározóban. Itt és Borsodban is veszélyhelyzetet hirdetett a kormányzati koordi­nációs bizottság. És hiába engedik le a Sió-csatornán keresztül, egyre magasabb a Balaton vízszintje is.

Több milliárdra becsülik a mezőgazdaságban okozott károkat az agrárszervezetek. Eddig mintegy százezer hektáron maradt el a vetés és a gyümölcskezdemények csaknem negyede a földre hullott, nem beszélve a rengeteg eső miatti rothadásról és gombabetegségek okozta károkról. Mivel a folyók és a csatornák is telítettek, szinte lehetetlen levezetni a fölösleget a földekről, csak a teljes száradás után lehet majd újra a munkához látni.A búzavetésekben várhatóan nem okoz nagy kárt az eső, a kukorica- és napraforgótáblák viszont minden bizonnyal megsínylik a viharos időjárást. Baj itt is akkor lehet, ha a növényvédő gépek nem tudnak időben rámenni a táblákra, és a növényen megjelennek a gombabetegségek. A betakarítást az nehezítheti, hogy az erős szél és a víz sok helyen „lefektette”, megdöntötte a búzát, árpát. A tehenészetekben az áramkimaradás okozott gondot, több telepen a napi kettő helyett egy fejésre kényszerültek, ami 25-30 százalékos tejtermelés csökkenést eredményezett. A belvízzel borított, illetve károsan átnedvesedett gyepterületeken a juhok legeltetése átmenetileg vagy tartósan szünetel. „Legalább három állattartó telepet kell fertőtleníteni, és 150 tonna állati tetemet kell ártalmatlanítani” – állítja Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelem főigazgatója, hozzátéve, hogy több tízezer állatot kell majd beoltani lépfene ellen. A Tolna megyei Csikóstőttősön több mint tízezer alig kéthetes csibe fulladt meg, három és fél millió forint a kár. A baromfitelepet a megáradt Baranya-csatorna öntötte el, hiába erősítették meg kívülről homokzsákokkal, a víz alulról tört fel. A méhészetekben is kritikus helyzetet okozott a viharos és rendkívül csapadékos időjárás, az akáclegelők faállománya és virágzata jelentősen károsodott, a méhek nektárgyűjtő és megporzó tevékenysége tartósan szünetelt. „Köszönjük szépen, elég a májusi aranyból, nekünk most néhány hét napsütéses száraz idő kéne a növény-egészségügyi munkák elvégzéséhez, a virágzás végbemeneteléhez. Különben jön a peronoszpóra és a lisztharmat, és veszélybe kerülhet az ez évi termés” – mondta el a Heteknek Horváth Csaba. A Hegybírók Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint a borvidékeken már most minimum két hét lemaradás van az ilyenkor szokásos vegetációs állapothoz képest, míg más helyen a vihar és a szélkárok sok esetben fiatal hajtásokat tördeltek le a szőlőültetvényeken. Kevesen gondolták volna, de az éves szinten 10,5-12 milliárd forint termelési értéket produkáló, 6-7 százalékos nyereséggel 24 ezer hektáron gazdálkodó halászati, haltermelő ágazat is jelentős károkat szenvedett – jelentette be a Haltermelők Országos Szövetsége. A halastavak átszakadt gátjai miatt sok helyen „megszöktek” a halak, és az áradat elmosta a már kikelt ivadékokat is.

„Ha kialakulna itt egy valamilyen kisebbség, a Szlovák Nemzeti Párt gyorsan elbánna vele. Ha a Szlovák Köztársaság érdekei ellen dolgoznának, villámgyorsan kiutasítanánk őket az országból. Ha Szlovákia ellen lépnek fel, menjenek oda, ahol állampolgárok” – fogalmazta meg kendőzetlen véleményét a törvényhozási vitában Ján Slota nacionalista pártelnök, majd a magyar jogszabályra válaszul a szlovák parlament, saját kisebbségeit hátrányos helyzetbe hozva, módosította állampolgársági törvényét.

Miért rendelte haza Önt Robert Fico Martonyi János leendő magyar külügyminiszter látogatását követően? Diplomáciai hadüzenet volt csupán, vagy érdemi kérdéseket akartak személyesen megbeszélni?–ŰEz egy bevett diplomáciai gyakorlat annak jelzésére, hogy nem értünk egyet a magyar parlament azon eljárásával, amely közvetlenül érinti Szlovákia állampolgárainak közel tíz százalékát. A két ország közti jószomszédi és baráti együttműködésről szóló szerződés értelmében Magyarországnak egyeztetni kellett volna a szlovák kormánnyal. Ilyen egyeztetéseket irányoznak elő a Velencei Bizottság 2001-es határozatai Orbán Viktor korábbi miniszterelnöki gyakorlata kapcsán, és az európai kisebbségekért felelős biztos bolzanói javaslatai is. Magyarország új kormánya nem tett eleget ezen kötelezettségeinek. A szlovák külügyminisztériumban azt tettem, amit meg kellett tennem, majd visszatértem Budapestre.Az unió számos országában és még Szlovákiában is létező gyakorlat a kettős állampolgárság megadása. Ezekhez képest mennyiben kriminális a vonatkozó magyar törvény?–ŰHelytelen összehasonlítani a magyar és a szlovák állampolgárságról szóló törvényt. Azok a cseh és a szlovák állampolgárságot szabályozzák – a csehszlovák föderáció kettéválása után – bilaterális szerződéseken alapulnak, nem pedig az egyoldalú diktátumon, ahogyan ezt a magyar törvény esetében látjuk. Az új magyar törvény nem veszi figyelembe a párizsi békeszerződés 1947-ben rögzített tényleges határait, és újra életre hívja a Nagy Magyarországot, mely az első világháborúban megszűnt. A román törvény, amelyre a magyar politikai elit oly’ sokszor hivatkozik, az állampolgárság igénylésekor származási korlátokat szab, amit a magyar törvény a magyarokra vonatkozóan eltörölt. A magyar törvény már nem a családok összekapcsolódásáról, vagy humanitárius kérdésekről szól, hanem a bel- és külpolitika, sőt a geopolitikai eszközévé vált. Célja egy tíz évvel ezelőtti Fidesz-program megvalósítása: 15 milliós magyar közösséget létrehozni a Kárpát-medencében azáltal, hogy minden szomszédos országban lakó magyarnak intézményesített és jogi kapcsolata legyen a magyar állammal. Itt tehát a magyar nemzet politikai értelemben vett egységesítése zajlik, a választójog későbbi megadásának ígéretével. Ez tulajdonképpen a ’90-es évek háború utáni Balkánjához hasonló törekvés érvényesítése, beavatkozás egy szomszédos állam belügyeibe. Nem szeretnénk, hogy ellopják tőlünk a magyar nemzetiségű állampolgárainkat. Ők is a sikeres önállósodásunk részesei. A magyar törvény semmit nem nyújt nekik, csak jogi bizonytalanságot és újabb feszültségek forrásait. Ezekről a pártok képviselőivel tárgyalni próbáltunk, de sajnálatunkra visszautasították az egyeztetési kísérleteinket.Milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet Szlovákiának több százezer felvidéki magyar anyanyelvű adófizető magyar állampolgársága?–ŰA kockázat már abban megbúvik, ahogyan ön a kérdést felteszi. Nem léteznek semmilyen felvidéki adófizetők, csak a Szlovák Köztársaság állampolgárai léteznek, akik a törvényekkel összhangban befizetik az adókat. A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat akarja a szuverén állam említett állampolgárait felvidéki adófizetőkké változtatni. Mi alapvető különbséget látunk a nemzethez való tartozás és az államhoz való tartozás között. Nem engedhetjük meg, hogy gyengüljenek magyar nemzetiségű polgáraink kötődései a szlovák államhoz, hiszen már több mint 90 éve élnek velünk polgártársként a mai Szlovák Köztársaság területén. És azt szeretnénk, hogy ez így is maradjon. Olvassa el a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslathoz és a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényhez tartozó parlamenti hozzászólásokat. A hatalmon lévő párt képviselőinek tapsvihara mellett a Jobbik képviselői egyebek közt a müncheni szerződést és a bécsi döntőbíróságot dicsérték, valamint határmódosításról beszéltek. A Hatvannégy Vármegye Mozgalom szélsőséges tagja annak örült, hogy ami a párizsi békeszerződés revizionista szimbólumok felelevenítését tiltó cikkelye miatt eddig nem válhatott valóra, most hivatalos államünneppé válik. Önöknél állami politikává vált a revizionizmus. Képzelje el, mi történne, ha a világháború utáni rendezéssel kapcsolatos elégedetlenkedésüket az unió más tagállamaiban is hasonló módon kezdenék kifejezni az egyes befolyásos politikai pártok. Itt sokkal többről van szó, mint a Szlovák Köztársaság állampolgárairól. Egy revíziós tragédiát már megéltünk. Nem akarjuk, hogy a Szlovák Köztársaság magyar nemzetiségű állampolgárai fizessenek rá a feltámadó revizionizmus felelőtlen politikájára. (Sz. Z.)

A 85 oldalas kormányprogram legitimációs magyarázattal indul és törekvések felskiccelésével folytatódik, de itt meg is torpan, a konkrétumokkal adós marad. Az viszont már az elején kiderül, hogy a Fidesz miért gondolkozik alkotmányozó nemzetgyűlésben szimpla parlament helyett: ha a választók kétharmados, azaz alkotmányozó többséggel emelnek hatalomba valakit, akkor egyértelműen azt üzenik, hogy alkotmányozni is kell - gyakorlatilag egy biankó csekk alapján.

Vojkovics Tamás szombat éjjel vette észre, hogy behatoltak a kertjébe, és ellopták a motoros fűkaszáját. Úgy döntött, elégtételt vesz a feltételezett elkövetőkön. Magára vette permetezőkészülékét, berontott a néhány sarokkal arrébb lakó roma családhoz, és két személyt lefújt egy mindezidáig ismeretlen, savas anyaggal. A megtámadott fél ellenállt, dulakodás kezdődött. A harminckilenc éves Vojkovics Tamás meghalt. A rendőrség gyanúja szerint az egyik családtag - egy nő - agyonverte. Az eseményeket a szomszédok, egy munkatárs és a polgármester nyilatkozatai, illetve sajtóhírek alapján próbáljuk rekonstruálni.

Elsősorban szimbolikus ügyekkel, mint például a kisebb parlament vagy a kettős állampolgárság, illetve kőkemény hatalomtechnikai megoldásokkal kezdte a Fidesz–KDNP többség az első napjait az új parlamentben. Az ellenzéki sorba süllyedt MSZP képviselői tompák, míg a Lehet Más a Politika, illetve különösen a Jobbik tagjai hiperaktívak voltak az Országgyűlésben. Meglepetésre, egyik politikai oldal képviselője sem vetette fel, hogy az „istenadta nép” megsegítésére inkább a gátakra kellene menni, noha mostanság a népies politizálás a divat.

Kisebbségi mandátumok, a képviselők számának megfelezése, a megszokott választási rendszer arányainak megtartása – a Fidesz–KDNP által benyújtott választójogi törvény már hétfőn a parlament asztalára került. S javaslatuk alapján még ők sem értek volna el kétharmadot.

Az MSZP-tagság nagy része nemcsak tisztújítást akar, de azt is szeretné, ha a jelenlegi elnökség tagjai el sem indulnának vezető pozíciókért. Ha a fiatalítást túlzásba viszik, akkor az MSZP könnyen az SZDSZ sorsára juthat, ahol a frakciótagság és a párt­vezetés teljesen szétvált.

Az MSZP – képviselőinek szavai szerint – „átengedte a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki posztját a Jobbiknak”. Ezzel a döntéssel a szocialisták brutálisan arcul csapták megmaradt választóikat, akiknek azt ígérték, hogy őrködni fognak a demokratikus intézmények és a jogállam intézményei felett. A megújult MSZP a megbukott MSZP tradícióját folytatja, átveri választóit. Cikkünkben három kérdéssel foglalkozunk: miért a szocialistáké a felelősség a kialakult helyzetért, miért más a Nemzetbiztonsági Bizottság, mint bármely más parlamenti bizottság és miért fenyegeti a jogállamot és az alkotmányos intézményeket az, hogy a Jobbik delegálja ennek a bizottságnak az elnöki tisztét.

Lázár Jánost, Hódmező-vásárhely fideszes polgármesterét harmad-szorra választották meg az alföldi város egyéni országgyűlési képviselőjévé. Lázár János neve már tavaly év végén szóba került a leendő Orbán-kormány egyik lehetséges minisztereként, végül az elmúlt húsz év legnagyobb parlamenti frakciójának lett a vezetője. De kicsoda Lázár János?