Magyar Péter a 24.hu tudósítása szerint megerősítette, hogy Magyarország továbbra is kiterjedt humanitárius segítséget nyújt a háború sújtotta szomszédjának, azonban katonai támogatást, így fegyverszállítmányokat a jövőben sem fog küldeni. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem lehet kérdéses, hogy Ukrajnának minden joga megvan a saját területi integritásának védelmére.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A kedden kezdődött csúcstalálkozó egyik legfontosabb diplomáciai fejleménye, hogy a magyar miniszterelnök röviden és közvetlenül beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. A két vezető a helyszínen megállapodott abban, hogy a közeljövőben egy hivatalos kétoldalú csúcstalálkozót tartanak. Bár a találkozó pontos időpontja és helyszíne még egyeztetés tárgyát képezi, Magyar Péter egy jelképes kárpátaljai, beregszászi helyszínt szorgalmaz, amelytől az ukrán fél sem zárkózott el. 

Magyar Péter Ankarában megerősítette azt is, hogy Magyarország a NATO megbízható és elkötelezett szövetségese. Ennek jegyében a kormány vállalta, hogy az ország védelmi költségvetését 2035-re a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékára növeli. A csúcs hátterét Donald Trump transzatlanti együttműködést kritizáló korábbi nyilatkozatai és az ebből fakadó feszült várakozások adták, ám a szövetség vezetői, köztük Mark Rutte főtitkár, optimisták maradtak az Egyesült Államok elkötelezettségét illetően. 

Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij viszonya az elmúlt időszakban komoly politikai hullámvasúton ment keresztül. Alig néhány hónappal korábban, 2026 márciusában még éles üzenetváltások jellemezték a két politikust. Miután a Barátság kőolajvezeték leállása miatt feszültté vált a helyzet, és Zelenszkij burkolt nyilatkozatokat tett a magyar vezetéssel szemben, Magyar Péter az országjárása során keményen visszavágott. Kijelentette, hogy külföldi vezető nem fenyegethet egy magyart sem, és provokatívan azt üzente az ukrán elnöknek, hogy „nyugodtan adja meg a lakcímemet az ukrán fegyveres erőknek”, utalva arra, hogy őt nem lehet zsarolni. 

A tónus azonban 2026 májusában gyökeresen megváltozott, amikor Oroszország masszív dróntámadást intézett Ukrajna, köztük Kárpátalja ellen, eltalálva az ungvári ipari parkot is. Magyar Péter a kormányülésen azonnal és határozottan elítélte az orosz agressziót. Erre reagálva Zelenszkij az X-en közzétett posztjában nyilvánosan megköszönte a magyar miniszterelnök együttérzését és erős kiállását, amit döntő jelentőségűnek nevezett.

A kapcsolatok intézményes normalizálása júniusban kapott igazi lendületet, amikor a két ország technikai szinten sikeres megállapodást kötött a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak védelméről. Ez az egyezmény biztosítja a magyar nyelvű oktatást, a nemzeti szimbólumok használatát, valamint a magyar nyelv hivatali igénybevételét a közösség által lakott területeken. Ez a kisebbségvédelmi áttörés ágyazott meg a Brüsszelben megkezdett személyes egyeztetéseknek, és vezetett el a mostani, ankarai megállapodáshoz a jövőbeli kétoldalú csúcstalálkozóról.