Kritikus szakaszához érkezett a 2026 februárjában kirobbant amerikai–iráni háború. Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy a Pakisztán közvetítésével létrejött törékeny fegyvernyugvás jelenleg a „klinikai halál” állapotában van. Az elnök élesen elutasította Teherán legutóbbi, tízpontos békejavaslatát, amelyet „elfogadhatatlannak” és „egy halom szemétnek” minősített.

Az érték állandó! Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel a friss újság mellett a teljes archívum is elérhető! Részletek: https://www.hetek.hu/elofizetes

Trump hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok csak akkor hajlandó a harcok végleges lezárására, ha Irán feltétel nélkül megnyitja a Hormuzi-szorost, és garantálja nukleáris programjának teljes felszámolását. 

A konfliktus gazdasági hatásai drasztikusak. Mivel a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala továbbra is tengeri blokád alatt áll, a globális energiaárak történelmi csúcsokat döntenek. Az amerikai lakosság körében is nő az elégedetlenség az üzemanyagárak miatt, bár Trump ígéretet tett a szövetségi benzinadó felfüggesztésére, amennyiben a Kongresszus ezt jóváhagyja. A Pentagon ma közzétett adatai szerint a háború eddigi költségei már megközelítik a 29 milliárd dollárt, és komoly aggodalmak merültek fel a precíziós lőszerek készleteinek kimerülése miatt is. 

A katonai helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Arab Emírségek – az „Operation Epic Fury” keretében – titkos légicsapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, amit a Fox News is megerősített. Izrael, amely a háború kezdete óta szoros szövetségese Washingtonnak, szintén jelezte: ha a diplomácia kudarcot vall, készen áll az iráni nukleáris létesítmények elleni közvetlen katonai fellépésre. Eközben Irán azzal vádolja a Nyugatot, hogy túszul ejti a világgazdaságot, és figyelmeztetett: bármilyen újabb agresszióra „emlékezetes választ” adnak. A diplomáciai közösség most Pekingre figyel, remélve, hogy a héten esedékes amerikai–kínai csúcstalálkozó hozhat némi enyhülést.  

Donald Trump közben meg is érkezett Pekingbe, hogy megkezdje kétnapos tárgyalássorozatát Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A találkozó az elemzők szerint nem egy új kezdet, hanem egyfajta „ellenőrző pont” a két szuperhatalom kapcsolatában a 2025-ös megállapodásuk után. Bár a hivatalos napirenden a kereskedelmi tarifák, a fentanil-kereskedelem elleni közös fellépés és a technológiai lopások megakadályozása szerepel, a háttérben az iráni háború és Tajvan kérdése dominál.

Kína jelenleg stratégiai előnyben érzi magát. Mivel Peking az iráni olaj legnagyobb vásárlója, hatalmas befolyással bír Teherán felett, amit közvetítőként igyekszik kamatoztatni. Hszi Csin-ping várhatóan egy olyan biztonsági keretrendszert javasol majd az Öböl-térségre, amely jelentősen csökkentené az amerikai katonai jelenlétet a régióban. 

Trump ugyanakkor magas rangú technológiai vezetőkkel, köztük Elon Muskkal érkezett, jelezve, hogy az amerikai befektetések és a csúcstechnológiához való hozzáférés továbbra is erős alku tárgya lehet.

A feszültség azonban érezhető: az amerikai kormány a napokban újabb szankciókat vetett ki 12 olyan kínai vállalatra, amelyek segítették az iráni olajexportot. Washington számára a fentanil-alapanyagok áramlásának megállítása „nem tárgyalási alap”, mivel az opioid-válság továbbra is pusztít az Egyesült Államokban. Kína cserébe a kereskedelmi korlátozások enyhítését és Tajvan státuszának tiszteletben tartását követeli.