Az örmény nép kialakulása, országának megalapítása, virágzása, majd nagyhatalmak őrlökövei között végbemenő felmorzsolódása és végül majdnem teljes pusztulása is a mai Törökország területén játszódott le.
„Vannak vidékek, hova már utat csak romos templom, s név mutat” – írja a Ceauşescu-diktatúra legsötétebb éveiben Kányádi Sándor Örmény sírkövek című versében az erdélyi örmények múló emlékei felett merengve.
Az ó- és középkori Örményország területének keleti részét Oroszország hódította el az Oszmán Birodalomtól még a 19. században, a nyugati részek pedig a szultán kezén maradtak. Az örmények és törökök között mindig is meglévő vallási, etnikai és egzisztenciális okokból fakadó ellentéteket a keresztények egyre erősödő, egyenjogúságot követelő
törekvései és az orosz–török nagyhatalmi szembenállás mérgesítette el végzetesen az ezernyolcszázas években. A gyűlölet és gyanakvás pogromokban és az 1915-ös népirtásban csúcsosodott ki, melynek következtében a keleti résznél jóval nagyobb Nyugat-Örményország szinte teljes örmény lakossága elpusztult vagy elmenekült.
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
2025.01.03. (XXIX/1)
