Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból és Németország belső problémáinak az összhatása stratégiai lehetőségként kínálkozott a francia elit számára, hogy saját integrációs verzióját hatékonyabban érvényesítse.
Emmanuel Macron legutóbb a Grand Continent geopolitikai magazinnak novemberben adott interjújában összegezte, milyen sikereket ért el a híres Sorbonne-beszéd óta, illetve tágabb betekintést engedett külpolitikai doktrínájába. Európa-elképzelésének főbb pillérei az egyetlen nagy és szuverén politikai tömbbé válás, a geopolitikai befolyás növelése, az új szövetségi és koalíciós kapcsolatok létrehozása, a belső piaci gazdasági rendszer megváltoztatása és az igazgatáson belüli egyenlőtlenségek elmélyítése.
A Sorbonne-beszédben Macron az euróövezet reformját sürgette: szükség lenne közös pénzügyminiszterre, a strukturális befektetések növelésére és a gazdasági erősödés elősegítésére. A 2018 júniusában Macron és Angela Merkel által aláírt Mesebergi nyilatkozattal 2021-től megvalósul a közös költségvetés, részben tagállami befizetésekből (ami csökkenti a német gazdasági befolyást), részben az EU saját forrásaiból.
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
2021.01.08. (XXV/1)
