A lengyelek, az Európai Unió „rosszfiúi” nemrég újabb fekete pontot kaptak. 2015-ben még az uniós szervezet nyomása miatt ratifikálták az Európa Tanács Isztambuli Egyezményét, most azonban Andrzej Duda, néhány héttel választási győzelme után bejelentette a kilépési szándékukat.
Nem meglepő módon felháborodás követte a lengyel államfő döntését. Az országban demonstrációkat indítottak ellene, A szolgálólány meséje című, a nők elnyomásáról szóló disztópikus sorozat jelmezeiben tüntetve. Az Európa Tanács és számos uniós parlamenti képviselő „szégyenteljesnek” és „riasztónak” titulálta a lépést. Guy Verhofstadt (aki az Európai Parlament képviselője volt a Brexit-tárgyalásokon) egyenesen „botrányosnak” nevezte az ügyet. A Spiked brit magazinnak adott nyilatkozatában még hozzátette: „Az erőszak nem hagyományos érték. Az Európai Unió minden tagjával azért csatlakozott az egyezményhez, hogy kiálljanak az emberi jogok, egyenlőség és tisztesség mellett”.
Valóban erről lenne szó? A felháborodás jogos, Európa jól döntött, Lengyelország pedig tényleg azért küzd, hogy az unió szégyenfoltja lehessen? A vita megérdemel egy ennél mélyebb elemzést.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »