A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) kérdésünkre azt a választ adta, hogy az eltérő jogszabályi környezet, technológiák és fogyasztói szokások miatt az amerikai kutatásokat nem lehet közvetlenül alkalmazni a hazai viszonyokra. Ráadásul az európai növényvédelmi és élelmiszerbiztonsági rendszerek jóval szigorúbbak az amerikainál, sőt Európában a génmódosított termékek előállítása
is tiltott.
A „Piszkos tizenkettő” európai megfelelője, a „Tiltott gyümölcs” (Forbidden fruit) című tanulmány, amelyet a Pesticide Action Network (PAN EU) nonprofit szervezet jegyez, az összes uniós országban, köztük hazánkban is vizsgálja a növényvédő hatóanyagok mennyiségét a mezőgazdasági termékekben. Ez által tehát relevánsnak tekinthetők az adataik, azonban nem elhanyagolható tényező, hogy ez a szervezet lobbizik az Unióban a növényvédő szerek mielőbbi kivonásáért.
A hazai szakmai szervezetek szerint ráadásul a friss tanulmány elrettentésre, pánikkeltésre alkalmas kijelentéseket is tartalmaz, amely egész hecckapmányt indított el a médiában, óva intve a magyar termékek fogyasztásától.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2022.09.09. (XXVI/36)
