Aktuálishetilap

Mohács egy olyan példa, amelynek megismerésével megállapíthatjuk, hogy mi vezethet egy olyan katasztrófához, amely a nemzeti állam megszűnését eredményezi. Írásunkban nem magának a mohácsi csatának az eseménytörténetével foglalkozunk, hanem a vereség okait igyekszünk feltárni. Emellett a magyar történelem olyan eseményeire is utalást teszünk, amelyekben a Mohács-tüposz megjelent.

A tüposz egy görög szó, amely többek között a teológiából ismert szakkifejezés. Jelentése: „lenyomat, minta”. A teológián túli tágabb használata kiterjed a társadalomtudományok területén arra, amikor több személy, esemény, intézmény között úgy állítunk fel kapcsolatot, hogy a korábbit a későbbi előképének tekintjük. Véleményünk szerint a mohácsi csata „állatorvosi lova” a magyar történelemben annak, amikor a belső és külső okok miatt egy állam és társadalom kárt szenved. Emiatt tartjuk érdemesnek megvizsgálni a mohácsi katasztrófa okait. Ezeket pedig a következő módon szedtük össze: 

A birodalmi politika

Noha a Magyar Királyság egy középhatalom volt Európában, a sorsát nem függetleníthette a kor birodalmaitól. Az Oszmán Birodalom katonai ereje feltartóz­tathatatlan volt, mivel a török hadsereg mind létszámában, mind fegyverzetében felülmúlta bármelyik európai királyság haderejét. Egyiptom elfoglalása (1517) után a nagy létszámú hadsereg gabonával való ellátása folyamatossá vált, még a téli hónapokban is. Szulejmán szultán már a trónra lépését követően (1520) elhatározta, hogy megtámadja Magyarországot. 

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek