Aktuálishetilap

120 tornyú városban szó szerint egymásra rakódtak a spirituális rétegek az elmúlt 1100 évben. Prága eredete a 9. század végére datálható, ekkor épült fel a mai vár, a Hradzsin helyén az első fejedelmi székhely. A legenda szerint az alapító Přemyslid-dinasztia első uralkodója egy látomást látott a Moldva feletti sziklákon állva: „Olyan várost látok, amelynek dicsősége a csillagokig ér majd.” Erre elküldte embereit, hogy ke- ressenek egy embert, aki éppen egy ház küszöbét (prah) faragja az erdőben, és ott építsék fel a várat – a hagyomány szerint innen ered Prága (Praha) neve is.

Nem kellett sokáig várni a kereszténység megérkezésére sem: a hagyomány szerint maga Szent Metód keresztelte meg I. Bořivoj cseh fejedelmet és feleségét, Ludmillát, akik az első templomokat is felépítették Csehországban. Unokájuk, Vencel (Václav) a 10. század elején a kor keresztény mintauralkodója volt, híres a műveltségéről, irgalmasságáról és békére való törekvéséről. Nem mindenki nézte azonban jó szemmel, hogy Vencel a Nyugat felé tekintett, és szövetséget keresett a frankokkal és németekkel. Öccse, a pogány vallást megtartó Boleszláv 935-ben álnok módon meggyilkolta Vencelt, akit szinte azonnal szentként kezdtek tisztelni, és a középkor óta őt tartják Csehország örökös fejedelem-királyának, akinek a későbbi cseh királyok csupán „a földi helytartói”.

A város középkori felvirágzását IV. Károly német-római császár hozta el a 14. században, akinek a kezdeményezésére Prága 1344-ben érseki rangot kapott, megkezdődött a monumentális Szent Vitus-székesegyház építése, és megalapították a közép-európai régió első egyetemét. Prága a Szent Római Birodalom egyik legjelentősebb vallási és kulturális fővárosa lett, de egyben a római katolikus egyház korabeli visszásságai is összegyűltek itt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek