Szinte közhelynek számít Kanadáról mint olyan országról beszélni, amelyet sajátos politikai kultúrája megóvott a jelentős társadalmi konfliktusoktól. Ennek aláhúzására szokás a gyakran intenzív közéleti viharokat produkáló Egyesült Államokkal is összehasonlítani.
Ezért lehet meglepő, hogy más közelmúltbeli példák – brexit, Donald Trump megválasztása, francia sárgamellényesek – után épp itt adott magáról újabb életjelet a populizmus. A Covid-korlátozások miatt besokallt kamionosok „szabadságkonvoja” valahogy nem illik ide – Kanada, mint mondják, veleszületetten más.
A szabadságjogok és a népi szuverenitás eszméin alapított Egyesült Államokkal ellentétben Kanada éppen hogy ezeknek az elveknek az elutasítása mentén formálódott. Berendezkedését nem liberális vagy konzervatív pólusok közt elfoglalt helye szerint szokás meghatározni: legmarkánsabb elemként a „lázadásbiztosságot” emelik ki.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
2022.02.11. (XXVI/6)
