Zuckerberget a következő témák érdeklik:
1. Hogyan éljünk örökké? 2. Hogyan gyógyítsunk meg minden betegséget? 3. Hogyan működik az emberi agy? 4. Hogyan válik az ember képessé arra, hogy milliószor több tudáshoz jusson? 5. Milyen matematikai törvénnyel lehet leírni a társadalmat és a szociális viselkedést?
– Ne mosolyogjunk: Mark öt pontja több mint magasztos hasbeszéd. Egyrészt a Forbes magazin szerint ő a világ harmadik leggazdagabb embere, 54 milliárd dolláros vagyonnal, másrészt mert maga is hisz abban a tudományos optimizmusban, ami szerint a technológiai fejlődés dinamizmusa előbb vagy utóbb a legmélyebb emberi problémáktól is megszabadít minket.
Eszerint, bár a főcímek leggyakrabban arra fókuszálnak, hogy mi rossz, valójában a világ sok tekintetben egyre jobbá válik. Az egészségügy fejlődik. A szegénység csökken. A tudás nő. Az emberek soha nem látott módon kerülhetnek kapcsolatba egymással. A technológiai fejlődés minden területen tapasztalható, így „a következő generáció jövője sokkal jobb lesz, mint a mi jelenünk”.
Ez az idealista jövőkép köszönt vissza a feleségével közösen tartott múlt heti sajtótájékoztatóján, ahol 3 milliárd dollárt különített el egy nagyívű egészségügyi alapba, ami nem kevesebbet tűzött ki célul, mint hogy az évszázad végére minden betegséget felszámolnak a földön. „Az elmúlt évszázadban a várható élettartam minden évben 3 hónappal kitolódott, gondoljunk csak bele, ha csupán ez a trend folytatódik, akkor a 21. század végére már 100 évig élünk. Ez pedig azt jelenti, hogy azok a betegségek, amik gátat szabnak abban, hogy mindannyian megéljük ezt a kort, addigra már mind gyógyíthatók lesznek.
A technológia azonban gyorsulni fog, én pedig optimista vagyok, hogy még ennél is többet elérhetünk majd” – utalt Mark arra, hogy – hasonlóan Elon Musk víziójához a Mars-utazásról (lásd keretes cikkünk) – az Ő fantáziája is messze túlszárnyalja egy átlagember képzeletét.
Feleségével, a korábban gyermekorvosként praktizáló Priscilla Channal már két éve intenzív háttérmunkát szenteltek a témának. Az alap elnökének Cori Bargmann neurológust kérték föl, aki korábban Obama elnök nagyszabású tudományos kezdeményezését, a Brain Initiative agykutatási programot irányította. A filantróp házaspárral közös beszélgetéseiken arra jutottak, hogy a legtöbb ember négyfajta betegségcsoporttól hal meg idejekorán: szívproblémák 19 százalék, rák 15 százalék, fertőző betegségek 15 százalék, idegrendszeri rendellenességek, mint mondjuk a stroke, 12 százalék. Tavaly közel 35 millió ember halt meg a fenti betegségtípusok valamelyikétől.
De mégis miként tudnák ezt felszámolni 3 milliárd dollárból? „Sehogy, de nem is ez a cél” – állítja Zuckerberg, aki inkább „egy dominó első darabja” kíván lenni, és elsősorban olyan alapkutatásokat szeretne finanszírozni, mint egy, a test minden egyes sejtjét föltérképező sejtatlaszt. A pénz ötödéből továbbá egy olyan San Franciscó-i központot építene, ami összefogná a Stanford és a Berkeley kutatóit. „Ezt nem egy könyvben olvastuk, majd úgy döntöttünk, meg kellene valósítani. A társadalmunk ötvenszer annyit költ beteg emberek kezelésére, mint arra, hogy meg se betegedjenek” – indokolta a projekt megelőzésre irányuló stratégiáját Zuckerberg, hozzátéve, hogy a jövőben további milliárdokat kíván a futurikus cél mögé állítani.
Erre még bőven van lehetősége, ugyanis tavaly lányuk születésekor egy Facebookon megosztott nyílt levélben tudatták, hogy a részvénytulajdonuk 99 százalékát – 45 milliárd dollárt – a Chan Zuckerberg Alapítványnak adták át azzal a céllal, hogy egy jobb világot hagyjanak rá, mint ahogy ők azt megkapták. A nagyvonalú szülőpár nem a klasszikus értelemben vett jótékonysági szervezetet hozott létre, hanem egy tudatos társadalomformálási víziót hirdet, aminek két kulcsszava Zuckerberg megfogalmazásában „az emberi potenciál fejlesztése” és a „egyenlő esélyek” elve lenne: „Ha a bőröd színe miatt aggódsz, vagy azért, hogy kiutasítanak az országból a nem megfelelő jogi státuszod miatt, vagy szexuális irányultságod, eltérő nemi identitásod, vallásod miatt erőszak áldozata lehetsz, akkor sosem tudod elérni a benned rejlő teljes emberi potenciált.”
A „hosszú életért” program mellett ezért törekednek arra, hogy az internetet a Föld összes pontjára eljuttassák, egyenlőséget teremtve annak a négymilliárd embernek is, akik most még „nincsenek bekapcsolva” a hálózatba. A mindenki számára elérhető tudás ugyanis szerintük egyenlőséget teremt a világon. Ha a világhálóra építjük az oktatást, akkor nem lesz többé jó vagy rossz iskola, és mindenki ugyanazon a szinten tanulna. Ha belépünk egy globális közösségbe, akkor az emberek önmagukat, véleményüket bárhonnan megoszthatják egymással, és megszűnnének a konfliktusok. Zuckerberg világnézetében a technológia olyan eszköz, ami képes megszüntetni a különbségeket ember és ember között – hasonlóan a Facebookhoz, ami egyenlően esélyt ad a közösségteremtésre és kommunikációra. Ezért kell eljuttatni azt mindenhova. Az ügy érdekében két hete egy kommunikációs műholdat akartak pályára állítani, de az a kilövéskor a SpaceX hordozórakétáján fölrobbant. Közben azonban a költséges szatellithálózat alternatívájaként egy összefüggő napelemes drónrendszerrel kísérleteznek, ami a felhők fölött körözve folyamatosan szórnák a jelet a kábeles hálózattal gazdaságosan el nem érhető pontjain a Földnek.
Ügyes selfmarketing – értékelték a másik oldalon a szkeptikusok az „évtized végére a Holdon” féle Kennedy-stílusban kommunikáló high-tech filantrópot. Szerintük a világmegváltó tervek annyira megfoghatatlanok, hogy nemigen lehet velük mit kezdeni. Az viszont nagyon is megfogható, hogy Zuckerberg milyen hatékonyan pozicionálja magát és cégét a médiában ezekkel a hangzatos lépésekkel, miközben a Facebook a felajánlott összegek a többszörösét vonja el a társadalomból adóelkerülés útján. (A vállalat az Egyesült Államokban nulla, Nagy-Britanniában pedig alig négyezer font adót fizetett tavaly).
A kritikusok úgy vélik, az a tény, hogy a felső 1 százalék katasztrofális adófizetési morálját egyre fokozódó közéleti szerepvállalással párosítja, olyan ellentmondás, ami hiteltelenné teszi az üzenetet. A felvetés jogos. Amerikai polgárok tízmillióit kőkeményen adóztatják, hogy az állam azokat a célokat megvalósítsa, amiket Zuckerbergék merészen a saját nevük alá vontak a bejelentésükkel (Az USA csak idén 20 milliárd dollárt költ betegségek alapkutatására). Természetesen tiszteletre méltó, hogy vagyonát nem egy trópusi luxussziget, hanem a társadalom építésére akarja fordítani, de ez az út azzal kezdődik, hogy becsületesen befizetünk a közösbe, vagyis adózott bevételből költünk a világ „megváltására”.
Bolygóközi emberiség
Bolygóközi fajjá tenni az emberiséget! – ezzel a szlogennel indította be a Marsra tartó vízióját Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója, aki a Mexikóban egy nemzetközi űrkutatási konferencián mutatta be „őrült” tervét arról, hogyan alapítana kolóniát a vörös bolygón még ebben az évszázadban. A kulcs szerinte a teljes újrahasznosítás, aminek segítségével a mostani 10 milliárd dolláról egy családi ház árára, 200 ezer dollárra tudnák csökkenteni a bolygóközi retúrjegy árát. A bejelentés szoros összefüggésben áll a NASA most elfogadott költségvetésével, aminek az Obama-adminisztráció feltételül szabta, hogy 25 éven belül az űrügynökségnek kell tudnia embert küldeni a Marsra. Mivel a SpaceX a legfontosabb üzleti partnerük, Elon Musk lényegében rögtön pályázatot is nyújtott be a 2041-es határidejű űrprojektre.
2016. 09. 30. (XX/39)
