Fotó: Reuters
A média által mostanában újdonságként tálalt, Júdás neve alatt írt gnosztikus
evangélium, valamint a hasonló forrásokat hitelesként beállító A Da Vinci-kód
című regény népszerűsége nyomán mégis többen felvetik, hogy vajon nem a Biblia
könyvei között lenne-e a helyük ezeknek a jóval később keletkezett szövegeknek?
(Lásd Júdás
újratöltve. Hetek, 2006. április 21.) Nem lehetséges, hogy
megkülönböztetésük és kirekesztésük a keresztény szent iratok köréből csupán egy
kései, az államegyházi korban meghozott zsinati döntés eredménye? Egyáltalán, ki
döntötte el, hogy az evangéliumnak nevezett beszámolók közül melyek kerüljenek
bele a Bibliába, és melyek ne? Egy kikristályosodási folyamat végeredménye
volt-e ez a szelekció, vagy egy testület vagy zsinat esetleg önkényes
választását tükrözi az újszövetségi szövegek együttese? Ahhoz, hogy ezekre a
kérdésekre választ kaphassunk, vissza kell tekintenünk néhány ezer évvel
ezelőttre, arra a korra, amelyben maguk a – témánk szempontjából érintett –
újszövetségi írások létrejöttek.
Istentől érintett emberek
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2006. 04. 28. (X/17)
