A dahabi merényletek áldozatai nagy többségében egyiptomiak. Tévedtek volna a terroristák? Nem tudták, hogy állandó célpontjaik, az izraeli, illetve a nyugati turisták a Sínai-félszigeten inkább Sarm es-Sejket kedvelik, és hogy Dahabban többnyire saját arab testvéreiket fogják legyilkolni? Nem. Nem tévedtek. A célpont ezúttal Egyiptom volt.

Legalább tizennyolc halálos áldozatot és hatvankét sebesültet követelt az Akabai-öbölben fekvő Dahab üdülőhelyen hétfő este elkövetett hármas robbantásos merénylet. Az áldozatok között egy magyar állampolgár is van. (Egy héttel korábban Tel-Avivban két magyar nemzetiségű román állampolgár halt meg a terrormerényletben.)

Három hónapon belül idén már másodszor jelentkezett Oszama bin Laden. Legújabb üzenetében azzal vádolja Amerikát és Európát, hogy a palesztin pénzforrások befagyasztásával „cionista keresztes hadjáratot” folytatnak az iszlám világ ellen. Korábbi üzeneteihez képest újdonság, hogy már nemcsak a nyugati országok kormányait hibáztatja, hanem a civil lakosságot is.

„Nem engedjük, hogy fegyveres összetűzésekhez vezető polgárháború törjön ki a különböző palesztin szervezetek között” – jelentette ki szombat este Ammanban Mahmúd Abbász palesztin elnök.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter előre be nem jelentett látogatást tett Irakban Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel együtt, aki néhány órával korábban érkezett a közel-keleti országba. A két politikus Irak új miniszterelnök-jelöltjével, Nouri Malikivel szervezett találkozót, aki több hónapos politikai patthelyzet után próbálja összeállítani az új kormányt. Rumsfeld amerikai katonai vezetőkkel is találkozott, hogy megvitassa a jövőbeni csapatkivonások kérdését. A két magas rangú politikus egyszerre időzített látogatása nem véletlen: „Fontos, hogy a politikai és a katonai lépések össze legyenek hangolva” – fejtette ki Rice, aki három héttel korábban is járt Irakban Jack Straw brit külügyminiszterrel.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) megszavazta szankciók kivetését négy olyan férfi ellen, akik annak idején részt vettek a tömeges gyilkosságok megszervezésében. A BT első ízben vetett ki szankciókat, amióta 2005 márciusában jóváhagyták azt a határozatot, amely felhatalmazást ad bankszámlák befagyasztására, illetve utazások korlátozására azoknál a személyeknél, akik akadályozzák a békefenntartói törekvéseket, megszegik a nemzetközi emberi jogi törvényeket, és konfliktusokat szítanak Darfurban. Kína és Oroszország kezdetben ellenezte a szankciókat, de később úgy döntött, hogy vétó helyett inkább tartózkodik a szavazástól.

Izrael kedden sikeresen fellőtte az iráni atomprogram megfigyelése céljából készített kémműholdat, az Eros B-t. Az izraeli védelmi miniszter szerint egyértelmű, hogy Irán – amely a holokauszt óta a legnagyobb veszélyt jelenti a zsidóság számára – folytatja az atomfegyverek előállítását. Bár az Oroszországból fellőtt műhold tiszta időben akár egy hetven centiméteres tárgyat is be tud azonosítani kamerájával, a következő műholdra már éjjel és rossz időjárás esetén is látó kamerát terveznek. Az Eros B a 2000-ben pályára állított Eros A-ra fog rácsatlakozni, amely kifejezetten arab területek megfigyelésére lett kialakítva.

Legalább tizennyolc halálos áldozatot és hatvankét sebesültet követelt az Akabai-öbölben fekvő Dahab üdülőhelyen hétfő este elkövetett hármas robbantásos merénylet. Az áldozatok között egy magyar állampolgár is van. (Egy héttel korábban Tel-Avivban két magyar nemzetiségű román állampolgár halt meg a terrormerényletben.)

A dahabi merényletek áldozatai nagy többségében egyiptomiak. Tévedtek volna a terroristák? Nem tudták, hogy állandó célpontjaik, az izraeli, illetve a nyugati turisták a Sínai-félszigeten inkább Sarm es-Sejket kedvelik, és hogy Dahabban többnyire saját arab testvéreiket fogják legyilkolni? Nem. Nem tévedtek. A célpont ezúttal Egyiptom volt.

Az ókorból nincs még egy olyan mxű, amelyről olyan sok és olyan hiteles kézirat maradt volna fenn, mint az Újszövetség. A ma ismert legkorábbi töredék János evangéliumából származik, és alig harminc évvel az eredeti mű leírása után keletkezett. Aki a másolatot készítette, akár ismerhette is a legidősebb apostolt. A tudósok nem zárják ki, hogy ennél is korábbi kéziratok is felbukkanhatnak, hiszen ma már igazolható, hogy Jézus és tanítványai életéről, cselekedeteikről és tanításaikról a kortársak írták meg az Újszövetségben összegyűjtött könyveket.

A populista vezérek, más programjuk nem lévén,önmagukat adják reménység gyanánt programjuk helyett. Ha ők győznek, akkor az igazság, a jó győz a rossz, a pusztító, azaz a gonosz fölött. Ez a fajta rajongásig fokozott elkötelezettség ad a populizmusnak vallásos jelleget. Ez az ideológiai ragály mára megfertőzte a fél országot, gondoljon csak az igazi régi középosztályt megtestesítő Sólyom László „kéznemfogására” az ország kitüntetettjével.

Az MDF elnöke nem hisz abban,hogy „jobboldali egypártrendszert" kell csinálni, amibe Csurka is, és Csintalan Sándor is belefér. Dávid Ibolya szerint a politika nem olyan, mint egy mobiltelefon-társaság, ahol egyetlen cél van, a legnagyobb lefedettség.

A jobboldal választási veresége után nem kellett sokat várni a kampány során meghirdetett egység lazulására. Az MDF túlélte a Fidesz egészpályás letámadását, és tárt kapukkal várja a kiábrándult polgári körösöket. A Lezsák-féle Nemzeti Fórum Egyesület – érthető okokból – hűségét fejezte ki Orbán Viktor iránt, a Semjén Zsolt vezette KDNP azonban már pedzegeti, hogy az önálló frakció közelebb áll elképzeléseihez. És van még Kósa Lajos sztárpolgármester, aki láthatólag egy Orbán nélküli Fideszt is el tudna képzelni.

A baloldali kormánykoalíció győzelmét minden külföldi fórum történelminek nevezte, és kiemelte, hogy a rendszerváltás óta először fordul elő Magyarországon, hogy egy kormány másodszor is mandátumot szerez.

Április 22-én volt százharminchat éve, hogy megszületett Lenin. Nem voltak hivatalos megemlékezések, ünneplések – még csak meg sem említették ezt a dátumot a médiában. Nem úgy, mint annak idején. Ennek ellenére vannak még Oroszországban – nem is kevesen –, akik nem engedik a „nagy vezér” emlékét a feledés homályába veszni.

1986. április 26., egy óra huszonhárom perc: a csernobili atomerőmű 4. reaktorblokkjában robbanás történt, amelynek következtében nagy mennyiségű radioaktív anyag jutott a légkörbe. A lakosság evakuálását azonban csak másnap délben, azaz csaknem harminchat órával a baleset után rendelték el hangosbemondón. Csernobil az emberiség történetének egyik legsúlyosabb technológiai katasztrófája, amelynek a hatásait ma sem ismerhetjük pontosan. Az azóta eltelt húsz év alatt az ukrán város és környéke teljesen elnéptelenedett. A radioaktív természet nyugalmát csak Elena Filatova, egy kijevi lány motorjának hangja zavarja meg.

Tisztelt Szerkesztőség!

A baloldali koalíció győzelme jó hírnek bizonyult a hazai befektetői piacon. A BUX megugrott, a bankházak fellélegeztek. Ennek ellenére úgy tűnik, a 2010-es eurónak már lőttek.

Tisztelt Szerkesztőség!