hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2016. 01. 22. (XX/03) Lapszám

Tartalom ajánló

Belföld

Karácsony Gergely a baloldal megújulási esélyeiről

„Ne az legyen, hogy beleszeretünk egy arcba. Ne gondoljuk, hogy van egy politikai messiás, miközben nincs mögötte közösség” – fogalmazott lapunknak Karácsony Gergely, a PM újraválasztott társelnöke az úgynevezett Bajnai-projekt kudarca kapcsán. A zuglói polgármester szerint gyökeres megújulás szükséges a baloldalon, ha nemcsak túlélni akarnak, hanem érdemben szembeszállni a Fidesszel. Az „orbánozás” ugyanis kevés a sikerhez.

Különben dühbe jönnek

Lapzártánk idején tárgyalt a kormány a vasárnap éjfél óta tüntető, az Uber nevű alkalmazás betiltását követelő budapesti taxisok ügyéről. Utóbbiakat nem nyugtatták meg az ülést követően elhangzott ígéretek, ezért tovább folytatják a forgalomkorlátozó demonstrációjukat.

Idén sem marad el a BKV-vita

Ha január, akkor BKV-botrány! Az utóbbi években szinte megszokottá vált, hogy az esztendő a fővárosi közlekedési vállalat közelgő csődjéről, a tömegközlekedés megbénulásáról és sztrájkokról szóló hírekkel indul. Idén sincs ez másként, ám új minőséget jelent, hogy Tarlós István főpolgármester immár a miniszterelnökkel folytatott sikertelen tárgyalásával kapcsolatban emberi csalódásról és hátba szúrásról beszél, Orbán Viktor pedig állítólag bejelentette, hogy a fővárosnak a továbbiakban nem kötelessége a 300 ezer embert érintő agglomerációs tömegközlekedés finanszírozása.

Szigetvár és a neoottomán arrogancia

Van abban valami tragikusan bizarr, hogy szerdán, azaz a Hetek lapzártájakor az Indexen közvetlenül egymás alatt volt olvasható az Erdogan török elnök magyarországi látogatásáról és az ehhez kapcsolódóan tervezett szigetvári minaret-építésről, valamint Irak legrégebbi keresztény épületének az Erdogan-rezsimmel, fogalmazzunk így, bonyolult kapcsolatban álló Iszlám Állam általi lerombolásáról szóló hír.

Kritikus tömeg

Országos tiltakozás alakult ki az oktatási rendszer központosítása és a szakmai minőségellenőrzési rendszer bevezetése miatt. A pedagógusok szerint rendszerszintű problémákról van szó, melyek a pénzszűkéből és a szakmailag rossz döntésekből fakadnak. Úgy tűnik, az oktatásirányítás válságmenedzselésre kényszerül.

Karácsony Gergely a baloldal megújulási esélyeiről

„Ne az legyen, hogy beleszeretünk egy arcba. Ne gondoljuk, hogy van egy politikai messiás, miközben nincs mögötte közösség” – fogalmazott lapunknak Karácsony Gergely, a PM újraválasztott társelnöke az úgynevezett Bajnai-projekt kudarca kapcsán. A zuglói polgármester szerint gyökeres megújulás szükséges a baloldalon, ha nemcsak túlélni akarnak, hanem érdemben szembeszállni a Fidesszel. Az „orbánozás” ugyanis kevés a sikerhez.

Különben dühbe jönnek

Lapzártánk idején tárgyalt a kormány a vasárnap éjfél óta tüntető, az Uber nevű alkalmazás betiltását követelő budapesti taxisok ügyéről. Utóbbiakat nem nyugtatták meg az ülést követően elhangzott ígéretek, ezért tovább folytatják a forgalomkorlátozó demonstrációjukat.

Idén sem marad el a BKV-vita

Ha január, akkor BKV-botrány! Az utóbbi években szinte megszokottá vált, hogy az esztendő a fővárosi közlekedési vállalat közelgő csődjéről, a tömegközlekedés megbénulásáról és sztrájkokról szóló hírekkel indul. Idén sincs ez másként, ám új minőséget jelent, hogy Tarlós István főpolgármester immár a miniszterelnökkel folytatott sikertelen tárgyalásával kapcsolatban emberi csalódásról és hátba szúrásról beszél, Orbán Viktor pedig állítólag bejelentette, hogy a fővárosnak a továbbiakban nem kötelessége a 300 ezer embert érintő agglomerációs tömegközlekedés finanszírozása.

Szigetvár és a neoottomán arrogancia

Van abban valami tragikusan bizarr, hogy szerdán, azaz a Hetek lapzártájakor az Indexen közvetlenül egymás alatt volt olvasható az Erdogan török elnök magyarországi látogatásáról és az ehhez kapcsolódóan tervezett szigetvári minaret-építésről, valamint Irak legrégebbi keresztény épületének az Erdogan-rezsimmel, fogalmazzunk így, bonyolult kapcsolatban álló Iszlám Állam általi lerombolásáról szóló hír.

Hit és értékek

Állami gyerekrablások Norvégiában

Nemzetközi tiltakozást váltott ki, hogy tavaly novemberben egy ötgyermekes norvég családtól valamennyi gyermeküket azonnali hatállyal elvette a gyermekvédelmi hivatal. A romániai bevándorló, de már kilenc éve biztos egzisztenciával Norvégiában élő szülőkkel szemben az egyik iskolai tanár tett bejelentést, miszerint „radikális keresztény nevelési elveikkel” veszélyeztetik gyermekeik fejlődését. Ugyanakkor sem fizikai, sem másfajta bántalmazást, sem pedig elhanyagoltságot nem állapítottak meg a Bodnariu családban. A megdöbbentő eset távolról sem egyedi, ami alábbi összeállításunkból kiderül.

HÁTTÉR

Kábítószer-problémák az iszlám világban

A szíriai polgárháborúból érkező hírekkel együtt az európai olvasó is hallhatott a Captagon fantázianévre hallgató serkentőről és a köré épülő kábítószerbizniszről a térségben. Bár az alkoholfogyasztás kulturálisan nem jellemző – a kábítószerek reneszánszukat élik a Közel-Keleten.

Élet a tanyán

Egyre több fiatal költözik városból tanyára, hogy a túlságosan felgyorsult és egészségtelennek gondolt városi létformával szemben egy alternatív életmódot alakítson ki. A tanyasi lét kicsit olyan, mint a külföldre költözés, csak ellenkező előjellel: egyfajta belső emigráció, amiben gazdasági és lelki tényezők egyaránt szerepet játszanak. Három gazdánál járva próbáltuk megfejteni, hogy érdemes-e váltani.

Egyház van, hit nincs

Az izlandiak kevesebb mint fele állítja magáról, hogy vallásos, a 25 évnél fiatalabbak közül pedig szó szerint senki nem hisz abban, hogy a világot Isten teremtette – legalábbis ez derül ki egy friss felmérésből. Az egyre szekulárisabbá váló szigetországban az emberek többsége abban hisz, hogy a világ az ősrobbanás nyomán jött létre, és még a magukat hívőknek mondók között is kisebbségben vannak azok, akik Teremtőként hisznek Istenben. Ugyanakkor a melegházasság elfogadottsága még a hivatalos államegyházon belül is elsöprő erejű, és a pogány hiedelmek is reneszánszukat élik a tűz és jég országában.

Nem fogy a sertés

Gazdasági csodafegyvert vetett be a kormány idén januártól: a sertéshús áfáját 5 százalékra csökkentette. Az ágazat problémáit az intézkedés csak felületesen kezeli, de a magyar fogyasztói gyomor számára komoly hangulatjavító intézkedés. A kormány visszaállítaná, sőt meg is haladná a rendszerváltáskor közel hatmilliós sertésállományt. Kérdés azonban, hogy ki eszi meg ezt a mennyiségű disznóhúst, ugyanis a fogyasztói szokások megváltoztak: a pultokból nem fogy megfelelő mennyiségben a sertés, aminek nem csak az árban keresendő az oka.

Elkábított dolgozók

Ingyenebéd, szundiszoba, tornaterem, mosoda, különbusz. A lista alapján sokan gondolhatják, hogy a tech-világ nagy nevű, divatos vállalatai - legyen az egy feltörekvő startup vagy akár egy óriási software cég - valóságos édeni körülményekkel várják a munkavállalókat. A The Economist friss cikke azonban most „a Paradicsom sötét oldalát" vizsgálja: az éjszakába nyúló túlórákat,a rengeteg stresszt, a kilátástalanságot, az elszigeteltséget és a kamu juttatásokat.

KÁVÉSZÜNET

A stressz maga az élet

Negyven könyv – köztük számos bestseller -, 1700 közlemény fűződik a nevéhez, tíz nyelven beszélt, 68 tudományos társaság választotta tiszteletbeli tagjává. Munkássága akkor is páratlan lenne, ha nem ő írta volna le a stresszelméletet. Selye János, bár négy országban élt, magyar örökségére volt a legbüszkébb.

Vadak Nyugaton

A Visszatérő úgy hozza elénk a vadnyugatot, ahogy még nem láthattuk. A természet elképesztően szép és rémisztően szeszélyes, az emberek taszítóan mocskosak és bárdolatlanok. Nem elég, hogy civilizációk ütköznek az ipartól mentes vadonban; itt mindenki ellenség, és senki nincs biztonságban. Az üzenet azonban több ennél. Makacs ragaszkodás az élethez, mindaddig, amíg az igazság a helyére áll…

A magyar sport csillagai

Immár 58. alkalommal került sor arra, hogy a Magyar Sportújságírók az év zárásaként megszavazták, kik voltak az év legjobb sportolói. A Sportcsillagok gálájára a Nemzeti Színházban, Petrovics-Mérei Andrea és Kovács (Koko) István régi-új műsorvezetők közreműködésével került sor. Az újságírók első ízben szavaztak az év labdarúgójára és az év góljára a négy hagyományos kategória – a legjobb férfi és női sportolók, illetve az edzők és a csapatok – mellett. Életmű-díjban részesült a román-amerikai, de erdélyi születésű Károlyi Béla, míg az MLSZ különdíját az aranycsapat „tizenkettedikje”, a 94. évében járó Szepesi György kapta.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!