Czeizel Endre ismert és nagyrabecsült orvos-genetikus, több mint 300 angol tudományos mű, 29 magyar ismeretterjesztő és 17 tudományos szakkönyv szerzője, leukémiával való rövid küzdelme után 2015 augusztus 10-én, életének 81. évében elhunyt. Röviddel halála előtt feladta ateizmusát és visszatért az istenhithez.
Ön több ízben is azt állította, hogy Magyarországon sokan veszik igénybe feleslegesen a lombikprogramot. Megindokolná, hogy miért?
– Ne értsük félre egymást: én a lombikbébimódszert az orvosi csúcstechnológia egyik nagy sikerének tartom, és azt gondolom, hogy nemcsak a meddőségek kezelésében, hanem a genetikai ártalmak megelőzésében is óriási előrelépést jelent. A baj csak az, hogy a nemzetközi szakirodalom szerint, mivel ez az egészségre feltétlenül ártalmas módszer lehet, ezért nagyon meg kell fontolni, hogy mikor alkalmazzák. A módszernek igazából két elfogadott javallata van: ha a nőnek kétoldali petevezeték-elzáródása van, vagy a férfinek ötmilliónál kevesebb ondósejtje van – ugyanis ebben a két esetben a kötelező, lombikot megelőző öt inszemináció nem megvalósítható. Két éve voltam Veronában egy nemzetközi konferencián, ahol alapvetésként kezelték: ha valaki lombikra szorul, akkor ott kizárt a természetes fogantatás.
Ehhez képest én Magyarországon tavaly hét olyan házaspárral is találkoztam, akik már lombikoltak, aztán különböző, például anyagi okokból ezzel felhagytak, és utána természetes úton lett gyermekük.