11 ezer 400 milliárd forint – ekkora állami bevétellel kalkulál a jövő évi
költségvetés tervezete. Ez mintegy 1300 milliárd forinttal több annál, amit az
idei, „megszorító” évre terveztek a honatyák. Az adókon és járulékokon keresztül
történő állami „betakarítás” a mostani adatok szerint egyébként várhatóan ennél
mintegy 500 milliárddal jobban sikerül, ám még ehhez viszonyítva is jelentősnek
tűnik a jövőre előirányzott bevételbővítés. Főként azért, mert a számokat
közelebbről nézve kiderül, hogy a legjelentősebb bevételnövekedést – a tavalyi
tervekhez viszonyítva 1000 milliárdos többletet – a lakossági befizetésekből (ez
döntően a személyi jövedelemadót jelenti), illetve a fogyasztói adókból remélik
a döntéshozók. Úgy tűnik, a kormány kritikusai joggal vetik fel, hogy az
államháztartás konszolidációját a kormány pusztán – az állampolgárokat terhelő –
bevételnöveléssel kívánja elérni, miközben az állam érdemi karcsúsítása,
reformja tovább várat magára.
A „jónépen” többet takarékoskodnak
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2007. 12. 14. (XI/50)
