hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A hatalom korlátai
Szervezett bűnözés elleni harc

Aki sokat markol, keveset fog. Lehet, hogy a mondás beigazolódik a kormány legújabb javaslatával kapcsolatban, hiszen a szervezett bűnözés elleni módosító csomag a prostitúciótól kezdve az idegenrendészeten át az adatvédelemig öleli fel a módosítani kívánt jogszabályok körét. Boros László, az ELTE Jogszociológiai Tanszékének vezetője szerint azonban félő, hogy csak a politikai mozzanat pörgött fel, nem a szakmai. S bár a tervezet céljait illetően a politikai erők között megvan az egyetértés, a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépés csak akkor lehetséges, ha a konszenzus minden egyes mozzanatban megvan. A közvélemény igénye a biztonságra érthető, ám mindezek a tervek hosszútávon csak politikai konszenzus alapján hozhatnak eredményt.



Rendőrök az Aranykéz utcai robbantás helyszínén. Tehetetlenek voltak
    Fotók: Hetek archív

Szervezett bűnözésről akkor beszélünk, ha a csoportosan, előre kitervelt módon
elkövetett bűncselekményekből származó jövedelem a pénzmosás révén bekerül a
gazdaságba, ahol a bűnös cselekményekből eredő pénzt legális vállalkozásokban
forgatják. Ha azután ez a gazdaságban felhalmozott pénz behatol a politikába, akkor már
maffia-bűnözéssel állunk szemben – állítja Tauber István az ELTE Kriminológiai
Tanszékének vezetője. Az ismert kriminológus szerint az ilyen jellegű, súlyos és a
társadalomra veszélyes bűncselekmények területén világszerte megfigyelhető
folyamat, hogy a jogszabályok egyre szigorúbbá válnak. Ez azt jelenti, hogy gyakran évszázados
alapelveket is hajlandó feloldani a törvényhozás. Jó példa erre Svájc, ahol a
banktitkot korábban megközelíthetetlen tabuként kezelték, ám az utóbbi időben már
a svájci hatóság is feloldja azt, amennyiben pénzmosás gyanúja merül fel. A fejlett
országok mindegyikében kőkemény szigorításokat vezetnek be a terrorizmussal és a kábítószerrel
összefüggő esetekben is. Tauber ezért úgy véli, hogy a nyugat-európai és az
amerikai tendenciáknak megfelel a kormány jelenlegi tervezete, amely a szervezett bűnözés
elleni hatékonyabb fellépés érdekében nagyobb jogkört kíván adni a bűnüldöző
hatóságoknak. A korábbi szabályok ugyanis nagyon bürokratikusan határozták meg a
titkosszolgálati eszközök igénybevételének a lehetőségét – hogy kit és mikor
lehet lehallgatni – és ezzel gúzsba kötötték a hatóságok kezét. A bűnüldözés
nem tudott eredményt produkálni a szervezett bűnözés területén.



Rapid titokfejtők



A törvénytervezet szerint a jövőben a nyomozó hatóságok ügyészi engedély nélkül,
közvetlenül megkereshetnének bármilyen szervet, és az adó, bank vagy üzleti titok
sem maradhatna rejtve előttük, amennyiben valamely cselekmény kábítószer-kereskedelemmel,
terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy pénzmosással áll kapcsolatban.
Az indoklás szerint erre a felsorolt különleges ügyekben a gyorsaság miatt van szükség.
Ügyészi vélemények szerint azonban a gyorsaságnak eddig sem volt akadálya, hiszen
halaszthatatlan esetekben a nyomozó hatóságok megtehették a szükséges lépéseket
engedély nélkül is. Utólag azonban az ügyésznek jóvá kellett hagynia a rendőrség
vagy vámhatóság intézkedéseit. A kontroll tehát jelen volt, és ezt még akkor sem
szerencsés kiiktatni, ha az pusztán formai jelentőséggel bírt. Az ügyészek ugyanis
általában minden esetben jóváhagyták a nyomozás sikere érdekében megtett intézkedéseket.
Ha azonban a rendőrség szabad kezet kap, félő, hogy a statisztikák javítása érdekében
önkényesen fog eljárni és az eredményesség oltárán ártatlan embereket is feláldoz
majd. A titkosszolgálati eszközök szabályozására Tauber szerint sincs tökéletes
jogi megoldás, mindenütt vannak ellentmondások. Ennek ellenére a legfejlettebb demokráciákban
is használnak ilyen eszközöket.

Szikinger István alkotmányjogász véleménye szerint azonban Magyarországon a helyzet
némileg más. Mint múlt heti számunkban nyilatkozta: a jogalkotás már a liberális
belügyminiszter idején rendőrállami irányba indult el. Ahogy nő a bűnözés, a rendőrség
a pontos helyzetelemzés és megoldási terv helyett reflexszerűen újabb és újabb
jogokat kap, de a helyzet nem változik. Megszorítják a jogokat, de semmit sem javul a közbiztonság,
érvelt a szakértő. Igaz, hogy a nyugati országokban is szigorítják a szabályokat,
ám ott – különösen az Egyesült Államokban – az alkotmányos korlátok is sokkal
erősebbek. Nálunk azonban az emberek nem annyira érzékenyek a demokratikus szabadságjogokra,
ezért nem látható előre, hogy egy olyan diktatórikus hagyományokkal rendelkező országban,
mint Magyarország, ez milyen következményekkel jár.



Gumiparagrafus



A titkosszolgálati eszközök alkalmazása tehát kétél? fegyver. Egyrészt szükséges
a társadalom védelme érdekében, hiszen elősegíti a bűnözők kézrekerítését, és
ezért kívánatos, hogy a hatóságok szabadon éljenek vele. De ha kontroll nélkül működik,
akkor nem megvédi, hanem veszélyezteti a társadalmat. Sokan ezért is megdöbbenve
figyelik a kormány szervezett bűnözés elleni törvénycsomagját, ami fontos garanciákat
iktatna ki a hatékonyság érdekében. A tervezet – amelyet egyébként a bíróságok
a korábbi gyakorlattól eltérően nem kaptak meg véleményezésre, így csak a sajtóból
értesültek annak tartalmáról – lehetővé tenné, hogy a rendőrség bírói engedély
nélkül, titkosszolgálati eszközökkel figyelje a szabadságvesztésből szabadult személyeket.
Igaz, csak akkor, ha alaposan lehet következtetni arra, hogy ismét bűncselekményt fog
elkövetni. De hogy mit jelent az "alapos következtetés", azt maga a rendőr dönti
el, és azt senki, még a bíróság sem vizsgálhatja felül, hiszen nem is tud a titkos
információgyűjtésről.

A bírói körökben az a javaslat is komoly ellenérzéseket váltott ki, miszerint a büntetés
megállapításánál a büntetési tétel középértékéből kellene kiindulni. Ez
alapvetően sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, vagyis megvonja azt a szabadságot,
hogy a bíró a bizonyítékok mérlegelése után meggyőződése szerinti büntetést
szabjon ki. "Egy bírót nem lehet kötelezni; úgy szabja ki a büntetést, ahogy a
lelkiismerete és a tényállás diktálja. Nem biztos, hogy a bírói gyakorlattal van
probléma, inkább a büntetési határokkal." – szögezte le Tauber professzor.



Kommandósok gyakorlatoznak. Csak konszenzussal lehet eredményt elérni

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!